A szennyezett városi levegő újabb káros hatására derült fény

A koromrészecskék legismertebb forrásai a dízelüzemű járművek, ám a tüzelőanyag tulajdonságaitól és az égés körülményeitől függően méretük, alakjuk és kémiai összetételük többféle lehet. Egy részecske egy-két hétig marad a légkörben, koncentrációjuk pedig a kibocsátás közelében a legmagasabb.
Fotó: Pexels

Számos tanulmányban bizonyították már, hogy a 2,5 mikrométernél kisebb aeroszolrészecskék rendszeres belégzése olykor jelentős egészségkárosodáshoz vezethet, azt azonban korábban még nem vizsgálták, hogy az általános iskolákat gyalogszerrel megközelítő gyermekek fejlődését miként befolyásolják a szervezetükbe kerülő légszennyező anyagok. Bár a legtöbb gyermek iskolába menet csak rövid időt tölt szabad levegőn, a dízelüzemű gépjárművek kipufogógázaiból is származó korom 20 százalékát mégis ilyenkor, ingázás közben lélegzik be. Magasabb légzésszámuk és kisebb tüdőkapacitásuk miatt pedig mindez aránytalanul nagy hatással van rájuk – írja a ScienceDaily.

A gyermekek kognitív – azaz megismerésre vonatkozó, gondolkodáson alapuló – képességeinek vizsgálatára 39 barcelonai iskola 1234 diákját kísérték figyelemmel a BREATHE projekt kutatói, akik egy év alatt négyszer mérték fel a nebulók munkamemóriáját és megfigyelőképességét. A 7–10 éves gyermekek teljesítményét aszerint értékelték, hogy az otthonuk és iskolájuk közti legrövidebb gyalogos útvonalon milyen koncentrációban lélegeznek be nitrogén-dioxidot, kormot és más 2,5 mikrométernél kisebb aeroszolrészecskéket.

Az Environmental Pollution című folyóiratban publikált eredmények szerint a koromrészecskéknek és a 2,5 mikrométernél kisebb egyéb szennyezőknek jobban kitett gyermekek munkamemóriája kevésbé fejlődött, mint azoké, akik tisztább levegőn tették meg az iskola és otthon közti utat. A tanulmány szerzői a többi vizsgált szennyezőanyag és a gyermekek figyelmetlensége közt nem találtak összefüggést.

A kutatók az eredményekkel nem szeretnék azt sugallni, hogy gyalog vagy biciklivel iskolába járni helytelen lenne, sőt, ennek épp az ellenkezője igaz. A gyermekek napi rutinjába épülő testmozgás egészségügyi előnyei ugyanis messze felülmúlják a légszennyezés esetleges negatív hatásait. Emellett pedig az is elképzelhető, hogy a most feltárt hatások ugyanúgy érintik az autóval vagy tömegközlekedéssel járó gyermekeket is, tehát valószínűleg más közlekedési eszközök sem jelentenének számukra védelmet. A megoldás inkább az lenne, ha nem autóval érkeznének a gyerekek az iskolába, hiszen így a levegő kevésbé szennyezetté, az iskolák környéke pedig biztonságosabbá válna.