Az élet kialakulásához szükséges vegyületet találhattak
A Scripps Kutatóintézet munkatársai olyan anyagot azonosítottak, amely meghatározó lehetett az élet megjelenésében.
Kép: Wikipedia
Az élet eredetét kutató szakemberek úgy gondolják, hogy egy kémiai reakció, a foszforiláció vezetett a korai élet három fő összetevőjének, a nukleotidok, a peptidek és a lipidek kialakulásához. Eddig viszont nem azonosították azt a foszforiláló anyagot, amely jelen lehetett a korai Földön, és elindíthatta az építőelemek fejlődését.
A Scripps Kutatóintézet munkatársai a közelmúltban azonban találtak egy lehetséges jelöltet: a diamidofoszfátot.
Ramanarayanan Krishnamurthy, az új tanulmány vezető szerzője szerint a foszforiláció olyan folyamatot indított el bolygónkon, melynek hatására korábban sosem látott reakciók jöttek létre. A jelenség végén megjelentek az első kezdetleges létformák.
A szakértő kollégáival kimutatta, hogy a diamidofoszfát vízben, vagy kenőcsszerű állapotban különböző hőmérsékleten és körülmények közt képes kialakítani az RNS nukleozidjainak építőelemeit. Egy egyszerű, a Föld korábbi állapotában is megtalálható, katalizátor hozzáadása után a diamidofoszfát RNS-szerű rövid láncokat is létrehozott, sőt a foszforiláció a katalizátorral és vízzel a lipiedek alkotóelemeit, a glicerint és a zsírsavat is kialakította.
Bár több milliárd év távlatából nehéz bizonyítani, hogy valóban a diamidofoszfát okozta az élet megjelenését, az anyag fontos szerepét a modern biológiában is ki lehet mutatni.
Krishnamurthy és csapata azt tervezik, hogy folytatják a kutatást. A szakértők megpróbálják azonosítani a diamidofoszfát lehetséges forrásait, illetve egyéb potenciális foszforiláló foszfor-nitrogén vegyületeket is keresnek. Mivel efféle anyagokat azonosítottak már a csillagközi gáz- és porfelhőkben, könnyen elképzelhető, hogy a vegyületek a korai Földön is jelen voltak.
Miért nem háziasították az amerikai nyulakat?
A választ az állat társas viselkedésében találták meg a kutatók.
15 ezer éves vírusokat találtak egy tibeti gleccserben
2015-ben a Tibeti-fennsík északnyugati részén emelték ki azt a jégmintát, amelyről később kiderült, 15 ezer éves növényi- és talajvírusokat tartalmaz.
Új napfolt-katalógus segíti az előrejelzést
A naptevékenység modern, technológiafüggő életünkre jelentős hatással lehet, ezért fontos az előrejelzése.
Antibiotikum-rezisztencia vizsgálata az élelmiszerekben
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklap honlapján megjelent kutatásból kiderül, hogy az antibiotikumoknak is ellenálló baktériumok egyre nagyobb kihívást jelentenek nem csak humán- és állatgyógyászatban, hanem az élelmiszer-feldolgozás során is.
Új megvilágításban Erdély középkori környezettörténete
Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetébe pillanthatunk be Dr. Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója és kollégáinak vizsgálatai révén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
