Aukción Napóleon koronájának egyik darabja
Elárverezik vasárnap Párizs közelében a császár megkoronázásához használt koronáról levágott egyik levelet.
A kis 10 grammos dísz, amelynek értéke az 500 dollárt (közel 132 ezer forint) sem érné el, ha beolvasztanák, várhatóan ennek 300-szorosáért kel el – mondta el Jean-Pierre Osenat, az aukciót szervező fontainebleau-i Osenat árverési ház elnöke.
Értéke “minden bizonnyal nem az arany, hanem a történelem súlyán alapszik” – tette hozzá.
Napóleon saját magát koszorúzta császárrá a párizsi Notre-Dame székesegyházban 1804-ben, fejére helyezve a római stílusban készült babérkoszorút, bár a koronázási ceremóniát VII. Pius pápa vezette. A férfi, akinek a birodalma Barcelonától Hamburgig terjedt, saját magának és nem Istennek tulajdonította a felhatalmazást.
A szertartás előtt Napóleon arra panaszkodott, hogy túl nehéz a korona, és meghagyta a készítőjének, Martin-Guillaume Biennais-nek, hogy távolítson el hat levelet róla. Biennais mind a hat lánya kapott egy-egy levelet. A most kalapács alá kerülő levél azóta is a család tulajdonában van.
A Julius Caesar római császár babérkoszorúja ihlette koronát a császárság bukása után, 1819-ben beolvasztották.
“Ez a kis levél Napóleon történetének nagyságát mutatja” – mondta Osenat.
Jean-Pierre Osenat elmondta, hogy várakozásaik szerint a levél 100 ezer és 150 ezer euró (31 millió és 46,8 millió forint) közötti áron kel el.
Árverésre kerül még a császár aranyozott ezüsthímzéssel díszített rövid selyemkabátja és Joséphine császárnő púderes doboza.
Napóleon híres kalapját 2014-ben adták el egy dél-koreai gyűjtőnek 1,9 millió euróért (532,5 millió forint), a kikiáltási ár közel ötszöröséért.
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
