A neandervölgyiek évezredekkel tovább fennmaradtak, mint eddig hittük

Ősi rokonunk utolsó képviselői a mai Dél-Spanyolország területén éltek.

Kép: João Zilhão
A portugál, spanyol, német, osztrák és olasz kutatókból álló csapat új tanulmánya azt mutatja, hogy a neandervölgyiek eltűnése egy meg-megtorpanó, földrajzilag egyenetlen folyamat volt – számol be az Elsevier. A szakértők több mint 10 éven át tartó munkájuk során három új neandervölgyi lelőhelyet tártak fel Dél-Spanyolországban, melyek csupán 37 000 évesek.
João Zilhão, a Barcelonai Egyetem munkatársa és a tanulmány vezető szerzője szerint a három helyszínen olyan neandervölgyiekhez köthető tárgyakat találtak, melyek évezredekkel fiatalabbak voltak, mint a többi nyugat-európai lelet. „A legújabb neandervölgyi lelőhelyek még Észak-Spanyolország és Dél-Franciaország szomszédos régióiban is jelentősen idősebbek” – mondta a szakember.
A korábbi régészeti bizonyítékok azt mutatták, hogy a középső paleolitikum során, mintegy 300 000 – 30 000 éve, a modern emberek Európát elérve beolvasztották populációikba helyi rokonaikat.
Az új kutatás alapján ez a folyamat a különböző térségekben más-más módon zajlott. Zilhão hozzátette, elméletük magyarázatot adhat arra, hogy a paleolitikum anyagi kultúrái miért mutatnak hasonlóságokat, míg a korabeli genomok általában összetett származásra utalnak.
A kutatók úgy vélik, hogy az általuk vizsgált helyszín, Cueva Antón, a legfrissebb ismert neandervölgyi lelőhely. Zilhão szerint az újabb lelőhelyek feltárásával jobban megérthetik a korszak embercsoportjai közti keveredéseket.
































































































































































































