A földigiliszták életben maradhatnak a marsi talajban
Egy új kísérletben gilisztákat helyeztek a marsi talajt szimuláló mintákba.
Kép: Wikipedia
Ha a jövőben a marsi kolóniák el akarják látni magukat élelemmel, elengedhetetlen lesz a helyi mezőgazdaság kialakítása. A földigiliszták kulcsfontosságú szerepet játszhatnak majd a rendszerben, ugyanis képesek újrahasznosítani az elhalt organizmusok maradványait.
A Wageningen Egyetem munkatársai egy ideje kísérleteznek már a marsi talajjal: a szakértők rukkolát termesztenek a vörös bolygó talaját szimuláló anyagban. A mintákhoz a kutatók közelmúltban előbb trágyát, majd gilisztákat is adtak.
Wieger Wamelink, az egyetem szakértője szerint a giliszták a teszt során rendkívül aktívan viselkedtek, az igazi meglepetés azonban az volt, hogy a kísérlet végén két új, fiatal példányt is találtak a cserepekben.
Bár a csapat számított arra, hogy a trágya javítani fog a szimuláns minőségén, ilyen eredményre nem számítottak. Az, hogy a földigiliszták szaporodni tudtak a mintában, igen biztató az elkövetkező vizsgálatok számára. A NASA által készített szimulánsokkal több kutatócsoport is kísérletezik, napjainkban a kutatók már több növényt is képesek megtermeszteni a marsi talajban.
Önmagában azonban a vörös bolygó talaja nem lesz elegendő. Olyan módszerre is szükség van, mellyel a telepesek újrahasznosíthatják a földben található elhalt anyagokat, illetve javíthatják a talaj összetételét. A földigiliszták tökéletesek lehetnek a feladat ellátására.
Nem véletlenül emlegetik Teller Edét a hidrogénbomba atyjaként
1908. január 15-én született a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus.
Miért nem vált a Föld szuperfölddé?
Az exobolygó-kutatásokból jól ismert kifejezés a szuperföld, vagyis az a kőzetbolygó, amely a mi otthonunknál nagyobb, de a Neptunusznál kisebb méretű.
Mióta adnak hangot az állatok?
Ma ugyan teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy bolygónk minden zugában halljuk az állatok különböző hangjait, ám ez nem volt így mindig.
Először ültettek be sertésszívet egy emberbe
A rendkívüli transzplantációt egy végstádiumú szívbetegségben szenvedő 57 éves férfin végezték el 2022. január 7-én.
Magyar kutatók módszere segítheti a váratlan események előrejelzését
Magyar kutatók új matematikai módszert dolgoztak ki, amely segíthet előre jelezni váratlan eseményeket az adatsorok újszerű elemzésével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
