Új mélytengeri halfajra bukkantak
Az élőlény első ránézésre törékenynek tűnhet, de remekül érzi magát a nagy mélységben.
Kép: Adam Mackenzie Gerringer/University of Washington
Az új fajt, a Pseudoliparis swireit egy nemzetközi csapat fedezte fel – számol be a Washingtoni Egyetem oldala. Az élőlény tudományos nevét egy tengerészről, Herbert Swire-ről kapta, aki az 1800-as években részt vett a Mariana-árok felfedezésében. Az állat 8000 méteres mélységben él az árok mentén.
Mackenzie Gerringer, a Washingtoni Egyetem munkatársa szerint a vizsgált példányok a valaha volt legmélyebbről begyűjtött halak. A törékenynek tűnő testfelépítés alapján meglepő, hogy a faj képes életben maradni az elképesztő mélységben.
A csigahalak (Liparidae) a világ tengereinek számtalan pontján megtalálhatóak, például a San Juan-szigetnél, ahol Gerringer csapatával régóta tanulmányozza az efféle állatokat. Mivel a csigahalak rendkívül mélyen élnek, meglehetősen keveset tudni róluk.
A szakértők a 2014-2017 közt folyó kutatás során az új faj 37 példányát azonosították. Az állatok 6900-8000 méteres mélységből kerültek elő. Az egyedek genetikájának vizsgálata és csontozatuk elemzése után bizonyosodott be, hogy a csapat egy korábban ismeretlen élőlényre bukkant. A fajt aztán később japán kutatók 8178 méteres mélységben is megfigyelték.
A szakértők a technika fejlődése ellenére még napjainkban is csak keveset tudnak a Mariana-árok ökoszisztémájáról. „Rengeteg meglepetés vár még” – mondta Gerringer.
Bár a szélsőséges környezet miatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a tenger mélye kietlen, valójában rengeteg élőlénynek adnak otthont az efféle helyek.
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Először azonosítottak röntgennel egyetlen atomot
A különleges eredmény forradalmasíthatja az anyagvizsgálat tudományát, és távolabbi hatásai is lehetnek az orvostudománytól az elektronikai iparig.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
