Látványos kép készült a Cassiopeia A-ról

Kép: NASA

A Cassiopeia A egyedülálló evolúciós helyzete miatt az egyik legtöbbet tanulmányozott szupernóva-maradvány. A szakértők úgy vélik, hogy az égitest 1680 körül semmisült meg, a felrobbanó csillag tömege ötször lehetett nagyobb a Napénál.

A Chandra űrtávcső legújabb képén jól kivehetőek az objektumban az egyes elemek. A szilíciumot piros, a ként sárga, a kalciumot zöld, a vasat pedig lila szín jelöli. Mivel az érintett elemek szűk energiatartományban bocsátanak ki röntgensugárzást, lehetőség nyílt „térképet” készíteni elhelyezkedésükről.

A Chandrához hasonló röntgenteleszkópok fontos szerepet töltenek be a szupernóva-maradványok vizsgálatában, a csillagrobbanások ugyanis főként a röntgentartományban figyelhetőek meg. A Chandrának köszönhetően a szakértők ráadásul a Cassiopeia A-hoz hasonló objektumokból felszabaduló elemekre is következtetni tudnak.

A kutatók szerint a Cassiopeia A egymaga 10 000 földtömegnyi ként, 20 000 földtömegnyi szilikont, 70 000 földtömegnyi vasat és 1 millió földtömegnyi oxigént szórt szét. A csillagászok ezen anyagok mellett más elemeket is felfedeztek az objektumnál, például szenet, nitrogént, foszfort és hidrogént. Az oxigénnel együtt ezek az anyagok képesek DNS-eket létrehozni.

Meglepő lehet, de a szupernóvák nélkül ma nem léteznénk – legalábbis nem mai formánkban. A csillagászok úgy vélik, hogy a Naprendszerben található oxigén egésze, a kalcium közel fele, illetve a vas 40 százaléka csillagrobbanásokból származik.

A Chandra 1999-es indulása óta már többször is elemezte a Cassiopeia A-t. Az újabb és újabb adatoknak köszönhetően a kutatók egyre jobban feltérképezik az egykori csillagot, annak megsemmisülését, illetve a robbanást utáni folyamatot.