Elveszett építményekre bukkantak Afganisztán sivatagában
A szakértők műholdas felvételekkel vizsgálták a selyemút afganisztáni részét.
Fotó: DIGITALGLOBE, INC.
Az új felfedezés azoknak a kereskedelmi és kémműholdaknak, illetve drónoknak köszönhető, melyek évtizedek óta figyelik Afganisztán sivatagi területei. A szakértők a régióról készült felvételeken úgynevezett karavánszerájokat, illetve föld alatti csatornákat azonosítottak. A felfedezésről a Science számolt be.
Mivel a területen túl veszélyes lenne feltárásokat folytatni, a szakértők egy amerikai külügyminisztérium által finanszírozott projekt segítségével elemezik a térséget. A programnak köszönhetően több tízezer lelőhelyet fedezhetnek fel, melyeket aztán a későbbiekben alaposabban is megvizsgálhatnak.
Az eddigi legjelentősebb leletek azok a 17. századi karavánszerájok, melyeket a selyemút utazói használtak ideiglenes szállásként. A hatalmas, sártéglákból emelt állomások egyszerre több száz embert és állatot tudtak befogadni. Az építmények egymástól 20 kilométerre helyezkednek el – egy karaván egy nap nagyjából ekkora távot tudott megtenni.
A Japántól és Koreától a Földközi-tengerig érő selyemút évszázadokon át kulcsszerepet játszott az ázsiai luxuscikkek Európába hozatalában. A hatalmas, bonyolult kereskedelmi hálózaton többek közt teát, drágaköveket, fűszereket és selymet szállítottak.
A mai Afganisztán területén egykor a selyemút több ága is találkozott, a kereszteződések környékének lakói pedig profitáltak a nagy forgalomból. A térségben emiatt rengeteg település tett elképesztő gazdagságra.
A 15-16. században aztán sorra nyíltak a tengeri kereskedelmi útvonalak Európa és India, illetve Kína között. Ennek hatására csökkent a selyemút jelentősége, a régió pedig hanyatlani kezdett. Az új felfedezés azonban azt mutatja, hogy egyes települések még egy évszázaddal később is virágoztak.
A műholdas régészeti projekt egyéb érdekességeket is talált, például olyan föld alatti csatornák nyomait, melyeket valószínűleg az időszámítás előtti 3. századtól az időszámítás szerinti 3. századig létező Pártus Birodalom korában alakítottak ki. A csatornákat feltehetőleg öntözéshez használták.
A régióról készült képeken emellett vallásos épületeket, például zoroasztrista tűztemplomokat és buddhista sztúpákat is azonosítottak.