Rekonstruálták az ősi indián királyné arcát
Az asszony testét arany- és ezüsttárgyakkal temették el. A jelek alapján a társadalom legelőkelőbb rétegéhez tartozott.
1200 évvel ezelőtt a mai Peru területén, Huarmey közelében temették el azt a hatvanas éveiben meghalt nőt, aki életében fontos szerepet töltött be a helyi közösség működésében. Az asszony a társadalom felső rétegéhez tartozott, sírjában ugyanis a régészek aranyból készült ékszereket, edényeket és szövőszerszámokat találtak.
Most, nagyjából 5 évvel a nyughely felfedezése után szakértők egy csoportja rekonstruálta a nő arcát. Miłosz Giersz, a sír egyik felfedezője szerint az asszony arca sokban emlékeztet Huarmey mai lakóinak arcára.
„A génjei még mindig jelen vannak” – mondta a szakember a National Geographicnak.
Giersz még 2012-ben bukkant a nyughelyre egy perui kollégájával, Roberto Pimentel Nitával a helyi piramisnál, El Castillo de Huarmey-nél. A komplexumot a warik emelték, akik évszázadokkal az inkák előtt uralták a térséget. A nyughelyen, melyet valamilyen csoda folytán a fosztogatók nem háborgattak, 58 előkelő nő maradványait azonosították. A jelek szerint 4 csontváz királynékhoz, vagy hercegnőkhöz tartozott.
Az egyik személyt, akit később Huarmey királynéjának neveztek el, kivételes gondossággal temették el. Maradványait egy külön kamrában találták meg, teste mellett pedig rengeteg arany- és ezüsttárgyra bukkantak.
Giresz csapata később alaposabban is megvizsgálta a leletet, és arra jutott, hogy Huarmey királynéja élete túlnyomó részét ülve töltötte, felső testét azonban sokat használta. Ez azt jelenti, hogy az asszony sokat szőtt.
A szakértők azt is felfedezték, hogy a nő több foga is hiányzott, ami arra utal, hogy sokat ivott a helyi elit által fogyasztott cukros, szeszes italból, a chichából. A kamrában talált tárgyak, illetve a csontváz jellegzetességei mind azt mutatják, hogy az asszony igen előkelő lehetett.
2017 tavaszán Griesz arcrekonstrukcióval foglalkozó régész, Oscar Nilssont kérte fel a koponya elemzésére.
A szakértő egy 3D nyomtatással készült modellre építette fel az izmokat, húst és bőrt imitáló anyagokat. Nilsson segítségként az El Castillo de Huarmey környékén élő modern őslakosokról készült fényképeket is felhasználta.
A kutató 220 munkaóra után fejezte be a rekonstrukciót. Az elkészült arc 2017. december 14-e óta tekinthető meg a varsói Nemzeti Néprajzi Múzeumban.
Halad az ExoMars európai marsjáró programja
Miután az orosz együttműködésnek vége szakadt, az Európai Űrhivatal saját maga készíti elő a küldetést.
Az utak zaja és a magas vérnyomás
Az ablakunk alatt berregő, dudáló, szirénázó járművek szó szerint megemelik a vérnyomást egy új kutatás szerint.
Gondolattal irányított robot
A gondolatainkkal irányított eszköz már nem csak a sci-fikben létezik.
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
