Ősi medvefajra bukkantak az északi sarkkörön túl
Az is kiderült, hogy az élőlény édesszájú volt.
Fotó: Mauricio Antón
A Kanadai Természettudományi Múzeum és a Los Angeles Megyei Természettudományi Múzeum munkatársai 3,5 millió éves medvefosszíliákra bukkantak Kanada sarki területén – számol be a Phys.org. A leletek elemzése nemcsak azt fedte fel, hogy az élőlény közeli rokonságban állt a mai medvékkel, hanem azt is, hogy a faj édesszájú volt.
Az érintett medvefaj a Protarctos abstrusus, melyet eddig csak egy idahói fogdarab alapján ismertek. A kutatók úgy gondolják, hogy az élőlény valamivel kisebb lehetett egy fekete medvénél.
Xiaoming Wang, az új tanulmány vezető szerzője és a Los Angeles-i Természettudományi Múzeum munkatársa szerint az új kövületek a korai medvék legészakibb bizonyítékai, a felfedezés pedig segíthet annak megértésében, hogy miként nézett ki a modern medvék őse.
A kutató hozzátette, a fogakon talált szuvasodások alapján azt feltételezik, hogy az érintett faj sok édes bogyót fogyaszthatott. Ez azt mutatja, hogy a medvéknél már ekkor is ettek a gyümölcsöt.
A szakértők a fogak mellett koponya- és állkapocstöredékeket, illetve két példány csontvázának egyes részeit is azonosították.
A leleteket egy 20 éves periódus alatt gyűjtötték be a Kanadai Természettudományi Múzeum szakértői az Ellesmere-szigeten. A lelőhelyen nem csupán medvék, de növények, halak, hódok, kisebb ragadozók és szarvasok maradványait is megtalálták.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
