Élelmiszerek akrilamid tartalmának csökkentése

Fotó: Pixabay

A 2018. április 11-től kötelezően alkalmazandó rendeletben nem élelmiszerbiztonsági határértékeket állapították meg, hanem referenciaszinteket.

Az akrilamid potenciálisan növeli a rák kialakulásának kockázatát. Olyan készítmények hőkezelése során jön létre, amelyek szénhidrátokat és fehérjéket egyszerre tartalmaznak. Főzött ételekben nem fordul elő. Elsősorban a friss burgonyából készült hasábburgonya, egyéb darabolt (olajban sütött) termékek és szeletelt burgonyaszirom; a snackételek, sós kekszek, a burgonyapépből készült termékek, a kenyér; a reggeli gabonapelyhek (a zabkása kivételével), illetve a finom pékáruk (aprósütemény, édes keksz, kétszersült, gabonaszelet) gyártóinak kell különösen figyelniük. Ugyancsak tartalmazhat akrilamidot a kávé (pörkölt és instant változata egyaránt, valamint a pótkávé is), illetve bizonyos gabonaalapú bébiételek.

Az akrilamid az élelmiszerek hőkezelésekor keletkezik, és valóban potenciálisan rákkeltő – mondta el a Laboratotorium.hu-nak Dr. Szigeti Tamás János, az élelmiszer-vizsgálatokkal is foglalkozó független laboratórium, a WESSLING Hungary Kft. munkatársa. Az akrilamid a poliakril típusú műanyagok monomerje, és olyan készítmények hőkezelése során jön létre, amelyek szénhidrátokat és fehérjéket egyszerre tartalmaznak. Ezt a jelenséget hívják Maillard-reakciónak (ennek az eredménye egyébként, a veszélyes anyagokat nem tartalmazó kenyérhéj is).
A veszélyes akrilamidot svéd kutatók azonosították először az olyan erősen sütött szénhidrátokban, mint a sült krumpli, a kenyér és a péksütemények, főzött ételekben azonban nem fordul elő. 140 fok alatti sütésnél általában nem keletkezi akrilamid, magasabb hőmérsékleten azonban számolni kell vele.

A változó kémiai összetételétől függően bizonyos krumplifajták hőkezelésénél nagy mennyiségű akrilamid képződik. Ezeket tehát csak főzni javasolják, sütni nem, hiszen a főzés jóval alacsonyabb hőmérsékletű technológiai eljárás, mint a sütés. Ezért nagyon fontos, hogy a főzésre ajánlott krumplit ne süssük, mert ott fokozott veszélyt jelent az akrilamid.

A csipszek esetében évekkel ezelőtt esetenként ki lehetett mutatni, néhány ezer mg/kg, akrilamidot, a gyártók azonban az utóbbi években lépéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják e káros anyagot. Ezt többek között az úgynevezett vákuumfritőz technológiával érték el, így a korábbi 160-170 fokon való sütés helyett már 140 fokon is előállnak e termékek megszokott érzékszervi tulajdonságai, mert a vákuum alatt végzett, alacsonyabb hőmérsékletű hőkezeléssel úgy lehet csökkenteni e termékek víztartalmát, hogy azok ropogósak, kellemes érzékszervi tulajdonságúak legyenek.

A referenciaszintek betartásának ellenőrzése érdekében a kockázatcsökkentő intézkedések hatékonyságát mintavétellel és elemzéssel is ellenőriznie kell a vállalkozásoknak. A minden érintett termékcsoportra külön-külön előírt intézkedések arányban állnak a vállalkozás méretével és jellegével, például a kistermelők, vendéglátók esetében az előírt kockázatcsökkentő intézkedések nem olyan széleskörűek, mint például egy gyorsfagyasztott burgonyát előállító gyártó esetében.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a megyei kormányhivatalok folyamatosan éves terv szerint ellenőrzik az élelmiszer-előállítás folyamatát és a termékek akrilamid szintjeit eddig is mérte a hatóság monitoring vizsgálati programja keretében.