Tippek a boldogsághoz

Fotó: Profimedia

A Live Science tudományos oldal 8 tudományos vizsgálatot adott közre, melyek bizonyítottan hozzájárulnak a jobb közérzethez.

Fotó: Profimedia

Az önzetlenség boldoggá tesz
Egy májusban megjelent tanulmány felfedte, hogy az osztozkodás növelheti a gyermekek boldogságérzetét. A szakértők 3-5 éves gyermekeket vizsgáltak. A kutatók a gyermekeket két csoportba osztották, majd édességet adtak nekik. Az egyik csoportban lehetőséget adtak az önzetlenségre, a másikban viszont kötelezték a gyerekeket az osztozkodásra.

A szakértők a gyermekek arckifejezéseit elemezve arra jutottak, hogy az önzetlenség hatására boldogabbá váltak. A vizsgálat ugyanakkor azt is felfedte, hogy a gyerekekre erőltetett osztozkodás nem okozott akkora örömet, mint az önkéntes önzetlenség.

Fotó: Profimedia

Meditációval a stressz ellen
2017 jabuárjában ismertetett kutatás a mindfulness meditáció pozitív hatásait vizsgálta szorongással küzdő alanyoknál. Az eredmények alapján a gyakorlatok nemcsak a stresszhormonok szintjét, hanem a stresszes időszakok alatt jelentkező gyulladás kialakulásának kockázatát is csökkentik.

A kutatók nem tapasztaltak hasonló javulást azoknál, akik nem meditációs, hanem stresszkontroll tanfolyamon vettek részt.

Fotó: Profimedia

A mozgás felszabadít
Októberben azt az elemzést mutatták be, melyben több mint 34 000 felnőtt norvég edzettségét, illetve depressziós tüneteit vizsgálták. A résztvevőket 11 éven át követték nyomon a kutatók.

Az eredmények alapján azok, akik a vizsgálat megkezdésekor nem mozogtak, 44 százalékkal nagyobb eséllyel váltak depresszióssá, mint a heti 1-2 órát edző alanyok. Az adatok analízise során a szakértők arra jutottak, hogy akár heti 1 óra edzés is elég lehet, hogy 12 százalékkal csökkenjen a depresszió kialakulásának kockázatát.

Fotó: Pixabay

Nem mindegy, hol élünk
Az Egyesült Államokban felvett Gallup-Healthways 2016-os jóléti felmérés arra is rámutatott, hogy nem mindegy, hogy hol él az ember. A 2017 februárjában ismertetett adatok szerint Hawaii a legboldogabb állam – a 100 pontból 65,2-et ért el. Az éves vizsgálat 2008-as indulása óta ez volt a hatodik alkalom, amikor Hawaii végzett az élen.

A felmérést olyan kérdőívek segítségével készítették el, melyekkel feltérképezhették az alanyok szociális kapcsolatait, anyagi helyzetét és egyéb jólétet befolyásoló tényezőket.

Fotó: Profimedia

Nem számít az idegenek véleménye
Egy közelmúltban ismertetett kutatásban a szakértők nagyjából 800 egyetemista korú diákot vizsgáltak. A résztvevők mind egy online társkereső alkalmazást használtak.

Az adatok alapján a felhasználók gyakrabban számoltak be rosszkedvről, mint a tanulmány többi alanya. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem szabad efféle társkeresőkön ismerkedni. Egyszerűen arról van szó, hogy ha az ember a „match”-ek, illetve a többi felhasználótól kapott negatív visszajelzések alapján ítéli meg magát, az jelentős hatással lesz a közérzetére.

Fotó: Profimedia

Egyenes háttal a jobb közérzetért
Egy Új-Zélandban elvégzett vizsgálat azt bizonyítja, hogy ha csak rövid időre is, de a megfelelő testtartás is segíthet a jobb közérzet kialakulásában.

A kutatásban közel 60 alany vett részt, akik a depresszió más-más szintű tüneteit produkálták. A résztvevők felének „jó” testtartásokat tanítottak, illetve olyan háttapaszokat adtak, melyek segíthetik a kényelmes ülőhelyzet megtartását.

A kísérlet után egy kérdőív segítségével mérték fel az alanyok lelki állapotát. Az adatok alapján a jó testtartással ülők lelkesebbnek, izgatottabbnak, erősebbnek és kevésbé fáradtnak érezték magukat. Azt egyelőre nem tudni, hogy a megfelelő ülésnek milyen hosszú távú következményei vannak.

Fotó: Profimedia

Ki kell aludni a stresszt!
Korábban sok szakértő úgy vélte, hogy az alvási problémák a depresszió és a szorongás tünetei közé tartoznak, a legújabb kutatások azonban azt igazolják, hogy bizonyos esetekben az álmatlanság nem a rendellenességek következménye, hanem éppenséggel a kiváltója.

Egy szeptemberi tanulmány alapján ugyanakkor a megfelelő alvás akár enyhítheti is a depressziót és szorongást. A vizsgálatba 3 700 nagy-britanniai hallgatót vontak be, akik mind inszomniában szenvedtek. A szakértők előbb felmérték az alanyok mentális állapotát, majd 10 héten át kezelték álmatlanságukat.

Az eredmények szerint a terápián átesetteknél a kísérlet végére enyhültek a depressziós és szorongásos tünetek, ráadásul a résztvevők fizikai állapota is javult.

Illusztráció: Pixabay

Valódi kapcsolatokra is szükség van!
Egy újabb tanulmány rávilágított, hogy a túl sok Facebook is megárthat. Az elemzésben 5 200 felhasználót vizsgáltak. Az adatok alapján azok, akik aktívabbak voltak a közösségi oldalon (például több bejegyzést like-oltak), kevésbé érezték jól magukat.

Bár az aktívabb alanyok egy része feltehetően épp a rosszabb lelki egészség miatt fordul az efféle oldalakhoz, nem lehetetlen, hogy bizonyos esetekben a Facebook további állapotromlást eredményez. A kutatók úgy vélik, hogy a szociális média gyakori használóinak érdemes a való életben is kapcsolatokat építenie.