GMO döntések kerüljenek tagállami hatáskörbe!
A génmódosított növények termesztése ügyében az agrárkutatók és szakjogászok egy csoportja új típusú eljárást javasol azért, hogy az engedélyezés folyamatában kevesebb szerep juthasson a politikai szempontoknak.
Fotó: Profimedia
„Az Európai Uniónak a génmódosított (GM) növények kereskedelmi célú termesztésére vonatkozó döntéshozó folyamata nem képes betölteni szerepét. Az Európai Bizottság GM élelmiszer- és takarmánynövényekkel, valamint a környezeti kockázatokkal foglalkozó fellebbviteli bizottsága például 2017. március 27-i ülésén sem arról nem tudott dönteni, hogy engedélyezi három GM kukoricahibrid termesztését, sem arról, hogy elutasítja az erre vonatkozó kérelmet. Több uniós tagállam – úgy tűnik – politikai alapon, és nem tudományos érvekre-ellenérvekre alapozva szavaz a GM növényekről szóló kérdésekben.”
A fentebb összefoglalt megállapítások tizenhárom EU-tagállamban dolgozó kutató közös véleménycikkében szerepelnek, amelyet a Nature Biotechnology folyóirat 2018. január 10-i száma közölte Miért van szüksége az Európai Uniónak egy nemzeti GMO szabályozási mechanizmusra címmel (DOI: 10.1038/nbt.4051). A cikk magyar szerzője Sági László, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Kutatóintézetének munkatársa.
A pár éve bevezetett uniós szabályozás feljogosította a tagállamokat arra, hogy olyan GM növényfajták termesztését is korlátozzák vagy megtiltsák, amelyekre korábban uniós szintű engedélyt kaptak a forgalmazók. A szabályozás következménye az volt, hogy a vonatkozó irányelv egyre távolabb került az eredeti jogharmonizációs cél megvalósításától. A tizenhárom szakember most azt javasolja, hogy a tagállami szintű tiltást a tagállami szintű engedélyezés jogával helyettesítse az Európai Unió.
A Nature Biotechnologyban közölt cikk ennek érdekében új szellemiségű irányelv kidolgozását javasolja az Európai Bizottság számára, amely biztosítaná a tagállamoknak az önálló engedélyezés jogát, amennyiben a szóban forgó GM növényfajta már átesett az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) engedélyezési eljárásán, és azt állapították meg róla, hogy ugyanolyan biztonságos a termesztése, mint amilyen azé a növényfajtáé, amelyből származik.
A tizenhárom szakember javaslata szerint az EFSA vezetésével továbbra is megmaradna a kollektív, széles körű tudományos kutatásokra alapozott kockázatelemzési folyamat. A szerzők szerint a javasolt szabályozás jobban megfelel a szubszidiaritás elvének (a döntéseket vigyük minél közelebb az érintettekhez), továbbá lehetőséget biztosítana a sajátos körülmények, szempontok figyelembe vételére – például akkor, ha egy bizonyos uniós régióban gazdálkodó termesztők igényeire szabott fajtáról van szó.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
