Genetikai vizsgálat oldotta meg a „testvérmúmiák” rejtélyét
A kutatók a Manchesteri Múzeumban őrzött maradványokat elemezték.
Fotó: University of Manchester
A két testvérként ismert leletek a Manchesteri Múzeum legidősebb múmiái, és egyben az egyiptomi gyűjtemény leghíresebb darabjai. A maradványok két előkelő férfitől, Khnumnakhttól és Nakhtankhtól származnak. A férfiak időszámítás előtt 1800 körül haltak meg.
A leleteket 1907-ben fedezte fel Flinders Petrie és Ernest Mackay a Kairótól 400 kilométerre fekvő Deir Rifeh (Rifa) nevű kis faluban. A két szarkofágban olyan hieroglifákat azonosítottak, melyek alapján mindkét férfi ugyanannak a meg nem nevezett kormányzónak a fia volt, anyjuk neve pedig Khnumaa volt.
A maradványok 1908-ban érkeztek meg Manchesterbe. Miután a múmiákat kicsomagolták, és Margaret Murray vezetésével alaposabban is elemezték, a szakértők arra jutottak, hogy a két csontváz morfológiája sokban különbözik.
Éppen ezért napjainkig folyik a szakmai vita arról, hogy Khnumnakht és Nakhtankh valóban rokonok voltak-e. A kérdés megválaszolására 2015-ben a Manchesteri Egyetem munkatársai DNS-mintákat vontak ki a múmiák fogaiból. A vizsgálat eredményeiről az egyetem oldala számolt be.
Az analízis szerint mindkét férfi az M1a1 haplotípushoz tartozott, ami anyai rokonságra utal. Az Y kromoszóma-szekvenciáknál ugyanakkor eltérésekre bukkantak, ez pedig azt sugallja, hogy Nakhtankh és Khnumnakht más-más apáktól származott. A szakértők az új adatok alapján most úgy vélik, hogy a férfiak féltestvérek lehettek.
„Hosszú és kimerítő volt az út az eredményekig, de végre itt vagyunk” – mondta Konstantina Drosou, a DNS-szekvenciát végző csapat vezetője. A kutató hozzátette, az ilyen pillanatok miatt hisznek az ősi DNS-ek jelentőségében.
Kisebb szem a nagyobb harapásért
Több száz dinoszaurusz és rokon hüllő szemüregének és koponyájának elemzését végezte el egy paleontológus.
Globális éhínséget okozna egy atomháború
A nukleáris tél legújabb modellezése alapján még egy helyi konfliktus eredményeként is mintegy 2 milliárdan halnának éhen.
Egyszerűbbé váló gége kellett az emberi beszédhez
Az evolúció nem ritkán az egyszerűbbé válást támogatja, úgy tűnik, az ember beszédének kialakulásával is ilyen változás járhatott együtt.
Sok gén veszett el a gyapjas mamut evolúciója során
A mamut feltámasztásának lehetőségét is alááshatják a most felfedett információk.
Sokszor keveset, vagy ritkán, de sokat?
Ausztrál és japán kutatók azt tárták fel, melyik esetben van jobb hatása a testedzésnek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
