Észak-Amerika „elveszett” darabjára bukkantak Ausztráliában

Fotó:: Pixabay

A kutatók már az 1970-es években is felvetették, hogy Ausztrália és Észak-Amerika bizonyos részei a távoli múltban egymáshoz tartoztak. Az azonban régóta vita tárgyát képzi, hogy pontosan mikor volt összekapcsolódva a két kontinens, illetve, hogy mely régiók is tartoztak egybe.

Egy új, Geology folyóiratban megjelent tanulmány most megválaszolhatja a kérdést – számol be a Curtin Egyetem oldala. A Curtin Egyetem, a Monash Egyetem és a Queenslandi Geológiai Intézet munkatársai ugyanis olyan kőzeteket azonosítottak az északkelet-ausztráliai Georgetown közelében, melyek a Kanadai-pajzs kőzeteire emlékeztetnek.

Adam Nordsvan, a Curtin Egyetem PhD-hallgatója szerint az eredmények sokat elárulnak az 1,8-1,5 milliárd éve létezett Nuna szuperkontinensről. „Kutatásunk azt mutatja, hogy nagyjából 1,7 milliárd éve Georgetown kőzetei egy sekély tengerben rakódtak le, amikor a régió Észak-Amerika része volt” – mondta Nordsvan. Georgetown aztán levált a földrészről, és 100 millió évvel később ütközött az Ausztrália északi részén fekvő Mount Isa térségével.

Nordsvan hozzátette, a felfedezés az új üledéktani adatok, illetve a Georgetown és Mount Isa régiójára vonatkozó új és korábbi földtörténeti információk felhasználásával született meg. A kutatók a vizsgálat során azt is megállapították, hogy amikor a Nuna 300 millió évvel később teljesen feldarabolódott, Georgetown térsége Ausztráliánál maradt.

A georgetowni régió ütközésének hatására a hegységképződés is megindult az érintett területen. Zheng-Xiang Li, a tanulmány társszerzője szerint ez a hegyvidék nem volt igazán magas, ez pedig azt jelenti, hogy a Nuna kialakulásához vezető folyamat kevésbé volt heves.

Az új eredmények segíthetnek annak megértésében, hogy miként alakult ki, illetve darabolódott fel az ősi szuperkontinens.