Három szuperföldre bukkantak egy távoli rendszerben
Az exobolygók az LP415-17 nevű törpecsillag körül keringenek.
Fotó: ESO
A Kepler-űrtávcső segítségével eddig több mint 2300 exobolygót azonosítottak. Bár 2013-ban az űreszköz mindkét reakciós kereke meghibásodott, később módosított tervvel ugyan, de folytatni tudta vizsgálatát. A K2 misszió során a teleszkóp eddig 200 objektumot fedezett fel.
Most az Enrique Diez Alonso, az Oviedói Egyetem munkatársa által vezetett csapat újabb három égitestre bukkant a Kepler adatai között – számol be a Phys.org. Az űrtávcső 2017 márciusa és májusa közt figyelte meg az LP415-17 nevű törpét. A vizsgálat során gyűjtött adatoknak köszönhetően jöttek rá a kutatók, hogy a csillag körül három exobolygó is kering.
Az újonnan azonosított objektumok úgynevezett szuperföldek. Az ilyen típusú égitestek tömege nagyobb a Földénél, de kisebb a Naprendszer gázóriásainál.
Az LP415-17 a Földtől mintegy 267 fényévre fekszik. Az égitest sugara nagyjából fele a Napénak, tömege pedig a harmincötöde. Alonso csapata a csillag fényingadozásából következtetett az égitest előtt elhaladó exobolygók létezésére. A szakértők eredményeit később további megfigyelések is igazolták.
A rendszer legnagyobb bolygója a LP415-17 c, amely 6,5 földtömegű. Az égitest igen közel fekszik gazdacsillagához, 13,85 földi nap alatt meg is kerüli az objektumot. A közelség miatt a bolygó felszíni hőmérséklete rendkívül magas.
Az LP415-17 d jóval kisebb, igaz, így is majdnem kétszer nehezebb a Földnél. Ez az égitest valamivel távolabb helyezkedik el az LP415-17-től, és 40,7 napra van szüksége a csillag megkerüléséhez. A legkisebb bolygó a LP415-17 b, amely 1,8 földtömegű. A három égitest közül ez található a legközelebb a csillaghoz, 6,34 nap alatt tesz meg egy teljes kört az objektum körül.
A szakértők bíznak benne, hogy az új égitestek azonosítása segíteni fog a szuperföldek kialakulásának és fejlődésének megértésében.
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
