Hatalmas óceán lehet a TRAPPIST-1 egyik bolygóján
Az új tanulmány elkészítésében magyar kutatók is részt vettek.
Kép: NASA/JPL-Caltech
A TRAPPIST-1 rendszere nem véletlenül tartja lázban a kutatókat, hiszen a 39 fényévre fekvő vörös törpe körül hét Föld-szerű exobolygó is kering. Amy Barr, a Bolygótudományi Intézet munkatársa Kiss L. Lászlóval és Dobos Verával, az MTA munkatársaival készített új tanulmányában részletesen elemzi a rendszer belső szerkezetét – számol be az intézet oldala.
Barr szerint a TRAPPIST-1 idős és halvány, emiatt a helyi égitestek felszíni hőmérséklete csillagászati szempontból alacsony. A bolygók rendkívül közel helyezkednek el a csillaghoz, keringési periódusuk pedig csak néhány napos. A kutató hozzátette, az égitestek a Jupiter és Szaturnusz holdjaihoz hasonlóan árapályfűtést tapasztalhatnak.
„Feltételezve, hogy a bolygók vízjégből, kőzetből és vasból állnak, meghatározzuk, hogy az egyes anyagokból mennyi lehet jelen, illetve, hogy milyen vastagok lehetnek a különböző rétegek” – mondta Barr.
Mivel az égitestek átmérője és tömege viszonylag széles skálán mozoghat, a csapat az objektumok több lehetséges belső szerkezetét és összetételét is vázolta. A szakértők az új eredményekből következtetni tudtak arra, hogy van víz a bolygókon.
Dobos Vera elemzése során arra jutott, hogy a TRAPPIST-1 d és e a mérsékelt hőmérsékleti viszonyok miatt alkalmasak lehetnek az élet befogadására. Nem lehetetlen, hogy a TRAPPIST-1 d felszínén egy óceán is elhelyezkedik.
A vizsgálat arra is rávilágított, hogy a b és c köpenye részben olvadt kőzetekből állhat, a c felszíne pedig szilárd lehet.
Puha talppárnáknak köszönhetjük a hatalmas szauropodákat
A gigantikus méretű dinoszauruszok kifejlődését az tette lehetővé, hogy lábuk egy speciális, puha támasztékkal rendelkezett.
Csillagközi objektumok kutatása
Az elmúlt években két, közelünkben elszáguldó égitestről is kiderült, a Naprendszeren kívülről érkezett, s egy meteorit esetében a pályaadatok hasonló eredményt adtak.
Az anyák megmentője, aki felismerte a kézmosás fontosságát
Egy magyar orvos 1847-ben a bécsi I. számú szülészeti klinikán felismerte a kézmosás fontosságát, ám ezt európai kollégái sokáig elutasították.
Különös hangon szólnak a gondozókhoz az állatkerti gorillák
Sukari, az Atlantai Állatkert gorillája sokféle hangot kiad, köztük egy olyat is, amely a gondozók figyelmének felkeltését szolgálja.
Ezért fárasztó a gondolkodás
A szellemileg kimerítő elfoglaltság hatására az agy egyik részén egy bizonyos molekula felhalmozódik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
