Hatalmas óceán lehet a TRAPPIST-1 egyik bolygóján
Az új tanulmány elkészítésében magyar kutatók is részt vettek.
Kép: NASA/JPL-Caltech
A TRAPPIST-1 rendszere nem véletlenül tartja lázban a kutatókat, hiszen a 39 fényévre fekvő vörös törpe körül hét Föld-szerű exobolygó is kering. Amy Barr, a Bolygótudományi Intézet munkatársa Kiss L. Lászlóval és Dobos Verával, az MTA munkatársaival készített új tanulmányában részletesen elemzi a rendszer belső szerkezetét – számol be az intézet oldala.
Barr szerint a TRAPPIST-1 idős és halvány, emiatt a helyi égitestek felszíni hőmérséklete csillagászati szempontból alacsony. A bolygók rendkívül közel helyezkednek el a csillaghoz, keringési periódusuk pedig csak néhány napos. A kutató hozzátette, az égitestek a Jupiter és Szaturnusz holdjaihoz hasonlóan árapályfűtést tapasztalhatnak.
„Feltételezve, hogy a bolygók vízjégből, kőzetből és vasból állnak, meghatározzuk, hogy az egyes anyagokból mennyi lehet jelen, illetve, hogy milyen vastagok lehetnek a különböző rétegek” – mondta Barr.
Mivel az égitestek átmérője és tömege viszonylag széles skálán mozoghat, a csapat az objektumok több lehetséges belső szerkezetét és összetételét is vázolta. A szakértők az új eredményekből következtetni tudtak arra, hogy van víz a bolygókon.
Dobos Vera elemzése során arra jutott, hogy a TRAPPIST-1 d és e a mérsékelt hőmérsékleti viszonyok miatt alkalmasak lehetnek az élet befogadására. Nem lehetetlen, hogy a TRAPPIST-1 d felszínén egy óceán is elhelyezkedik.
A vizsgálat arra is rávilágított, hogy a b és c köpenye részben olvadt kőzetekből állhat, a c felszíne pedig szilárd lehet.
Holdkutatás az Etnán
A robotok olyan helyekre juthatnak el, ahova az ember nem, legyen szó a földi vagy a holdi körülményekről.
Újabb vizsgálat a kutyák eredetéről
Világos, hogy a kutyáink a szürke farkastól erednek, s az is, hogy a jégkorszakban, legalább 15 ezer éve zajlott a háziasítás, ám számos részletkérdés még megválaszolatlan.
Vonzóbbak a fertőzött áldozatok a vérszívó szúnyog számára
A zika és a dengue-láz kórokozójával fertőzött személyek sokkal vonzóbbak a csípőszúnyogok számára.
Dinótollak egy átalakuló világban
201,6 millió évvel ezelőtt, a triász végén bolygónk
Magyar kutatók díjazása a CERN-ben
A világ legnagyobb részecskefizikai kutatóintézete, a genfi székhelyű CERN 2022-ben négy magyar kutatót díjazott az elmúlt években végzett, a CMS detektorhoz kötődő munkája elismeréseként - tájékoztatta a debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) az MTI-t.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
