Megtalálták a legősibb Afrikán kívüli embermaradványt

Kép: Rolf Quam

Rolf Quam, a Binghamtoni Egyetem szakértője és a nemzetközi kutatócsapat tagja szerint a felfedezés igen izgalmas – számol be az EurekAlert. A lelet azt bizonyítja, hogy felmenőink jóval hamarabb vándoroltak ki Afrikából, mint eddig hittük. Sőt, a maradvány arról is árulkodik, hogy az őseink és a különböző embertípusok közti interakciók rendkívül korán kialakultak.

Az állkapocscsont felső részét az izraeli Miszlija-barlangban találták meg. A kövület elemzése azt mutatja, hogy a lelet 175 000 – 200 000 éves. Korábban a szakértők úgy vélték, hogy a modern emberek csupán 50 000 éve érkeztek meg Eurázsiába.

Quam szerint a fosszília anatómiája miatt leginkább a modern emberre emlékeztet, bizonyos vonásai azonban neandervölgyi eredetre utalnak. A lelőhelyen azonosított kőeszközök azt mutatják, hogy a Miszlija-barlang lakói ügyes vadászok voltak. Az ősi emberek nagyvadakat ejthettek el, és meglehetősen jól bántak a tűzzel.

Bár korábban már számtalan idősebb Homo sapiens maradványt találtak Afrika területén, a kontinens elhagyásának története viszonylag kevéssé ismert. A migráció feltérképezése rengeteget segíthet evolúciónk alaposabb megértésében.

A Közel-Kelet a korszakban fontos átjáró volt, ahol bizonyos időszakokban egyszerre lehettek jelen a modern emberek és a neandervölgyiek. Ez lehetőséget adott a különböző típusok keveredésére.

A mostani felfedezés összhangban van azokkal az újabb kutatásokkal, melyek alapján az első modern emberek már 220 000 évvel ezelőtt elindultak Afrikából. Hogy ezekkel az ősi csoportokkal végül mi lett – beolvadtak egy újabb populációba, vagy teljesen kihaltak – még kérdéses.