Újabb kutatás indul Tutanhamon sírkamrájának feltérképezésére
A Torinói Műegyetem kutatói radarméréseket fognak végezni a fáraó 1922-ben felfedezett sírjában.
Fotó: Profimedia
Ezekkel az elemzésekkel igyekeznek bizonyítani Nicholas Reeves 2015-ös elméletét.
A brit egyiptológus nagy felbontású digitális képalkotási eljárással vizsgálta meg Tutanhamon sírkamrájának falait, és két befalazott átjárót is talált. Ezek egyike mögött szerinte egy raktárhelyiség, a másik mögött viszont Nofertiti királynő sírja rejtőzhet. Már eddig ismeretlen, üres kamrák felfedezése is hatalmas régészeti szenzációnak számítana.
Nofertitiről DNS-vizsgálatok eredménye alapján egyes tudósok azt feltételezik, hogy ő volt Tutanhamon anyja. Más elméletek szerint viszont csak a mostohaanyja lehetett. Az bizonyos, hogy Nofertiti Tutanhamon apjának, Ehnatonnak főfelesége volt.
Később japán és amerikai szakértők is elemezték a sírt. A Vatanabe Hirokacu által bemutatott radarfelvételek világosan kimutatták a két helyiséget és az egyelőre azonosításra váró anyagokat. Az amerikai adatok analízisére felkért geofizikus, Dean Goodman a National Geographic magazinnak nyilatkozva azonban elmondta, hogy ha létezne ilyen üreg, akkor erős visszaverődést tapasztalnának. „De egyszerűen nem létezik” – nyilatkozta a szakértő.
Az olasz kutatócsoport új mérései jelenthetik talán az utolsó esélyt, hogy bizonyítsák Reeves hipotézisét. A kutatást vezető Franco Porcelli szerint a radarképek készítéséhez február 6-ig három különböző, a legújabb technikát használó módszert fognak alkalmazni. Ezekkel a sírkamra feltételezett helye körüli terület szerkezetét 99 százalékos biztonsággal át tudják vizsgálni. A képek kiértékelése viszont hetekig vagy hónapokig is eltarthat.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
