A vízből is megárthat a sok

Kép: Pixabay

Tom Brady amerikaifutball-játékos új könyvében azt írja, naponta 4,4 liter vizet iszik meg, és közel kétszer ennyit, ha edz is. Brady szerint ez elengedhetetlen a csúcsteljesítményhez.

A játékos az „1/2 BW” (azaz 1/2 Body Weight) híve, mely szerint a testtömegből kiindulva kell kiszámolni a szükséges napi folyadékbevitelt. A módszer alapján, ha az ember kilogrammal számol, akkor testtömegét 0,033-mal kell megszoroznia – legalább ennyi vizet kellene naponta magához vennie.

Nem kérdéses, hogy az emberi szervezetnek vízre van szüksége. A folyadék többek közt a testhőmérséklet szabályzásában és a tápanyagok szállításában játszik fontos szerepet. Az sem kérdés, hogy a rendkívül aktív életet élők a sok mozgás miatt több folyadékot vesztenek, éppen ezért több vizet kell inniuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy Tom Brady extra mennyiségű vízfogyasztása egészséges lenne.

A Live Science szerint nem a játékos az első, aki az 1/2 BW fontosságáról írt. A hidratációs szabály igen elterjedt, ahogy a 8×8-as módszer is, mely szerint naponta nyolcszor nyolc uncia (kb 2,3 deciliter) vizet kell meginnunk. Egy 2015-ben, a Journal of Water Resource and Protection folyóiratban megjelent tanulmány szerint nem tudni, hogy a népszerű mítoszok pontosan honnan is erednek.

A cikkben a kutatók azt írják, kórházi betegeken végzett vizsgálatuk alapján az 1/2 BW különösen indokolatlan mennyiségű vizet ír elő a nagyobb testtömegű pácienseknek. Egy 156 kilogrammos betegnek például naponta 22 pohár folyadékot kellett volna elfogyasztania.

Az efféle módszerekkel az a probléma, hogy nem számolnak azzal a folyadékbevitellel, amely nem közvetlenül a vízből származik. Nagy mennyiségű folyadékot ugyanis a különböző élelmiszerek is tartalmazhatnak.

A túlzott vízbevitel akár veszélyes is lehet. Ha valaki több folyadékot iszik meg, mint amennyit képes kiizzadni, hiponatrémia jelentkezhet. Ebben a víz-egyensúlytalansági állapotban a felesleges folyadék túl sok nátriumot von ki a vérből. A túltelített sejtek felduzzadnak, és fejfájást, hányást, görcsöket, vagy akár halált is okozhatnak.

Egy 2015-ös, a Clinical Journal of Sport Medicine folyóiratban ismertetett vizsgálat alapján a hiponatrémia bárkinél kialakulhat. 2008-2014 között három középiskolai amerikaifutball-játékos hirtelen halálát okozta a „víztúladagolás”, miután edzői tanácsra nagy mennyiségű folyadékot vettek magukhoz.

A szakértők ezért úgy vélik, hogy a legjobb az, ha edzés előtt, alatt és közvetlen utána is csak annyi vizet iszunk, amennyi oltja a szomjunkat. Nincs egységes stratégia: minden ember szervezete más-más mennyiségű folyadékot igényel, a szükségletet pedig számtalan tényező, így az adott személy kora, tömege, egészségi állapota vagy éppen lakóhelyének klímája is befolyásolja.