Gyengülhet a Nap ereje, de ez nem véd meg a klímaváltozástól
Kutatók egy csoportja közeli Nap-szerű csillagokat vizsgált, hogy kiderítsék, milyen hatásokkal fog járni a Nap a következőnagy minimum.
Kép: NASA
A Nap a század közepére kevesebb sugárzást bocsáthat ki – számol be a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem oldala. Lehetséges, hogy ez a klímaváltozás korában még kapóra is jöhet, és segíthet lelassítani a felmelegedést.
A lehűlés hátterében az úgynevezett nagy minimum áll. Ez azt a jelenséget jelöli, mely során a csillag mágnesessége látványosan csökken, a napfoltok ritkábban alakulnak ki, bolygónk felszínét pedig kevesebb ultraibolya-sugárzás éri el. A szakértők szerint az eseményt a Nap mágneses mezejében szabálytalanul előforduló ingadozások okozzák.
A kutatók geológiai és történeti adatokat felhasználva próbálták meg elemezni az 1645-1715 közötti hidegebb időszakot. Ez volt az úgynevezett Maunder-minimum. A korszak hűvös klímáját jól jellemzi, hogy ekkoriban a Temze gyakran befagyott, jegén pedig vásárokat rendeztek.
A Dan Lubin, a Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársa által vezetett csapatnak sikerült becslést adniuk arra, hogy mennyivel lesz gyengébb csillagunk a következő nagy minimum során.
A Nap 11 éves ciklusát jól ismerik a kutatók. Egy-egy periódus során a Nap sugárzása egy maximumot és egy minimumot produkál. Az új kutatás szerint a nagy minimumokkor azonban a sugárzás a napciklus minimumához képest további 7 százalékkal csökken.
Lubin úgy véli, az adatokkal jobb klímamodelleket készíthetnek, és arra is következtetni tudnak, hogy milyen hatással lesz a nagy minimum az éghajlatváltozásra.
A szakértők a tanulmány elkészítéséhez az International Ultraviolet Explorer műhold 20 évnyi adathalmazát elemezték. A csapat így olyan csillagokat vizsgálhatott, melyek a Napra hasonlítanak. A tudósok azonosították azokat az objektumokat, melyek épp minimumukat élik.
A kutatók szerint a Nap következő nagy minimuma ugyan nem állítja meg a globális felmelegedést, de lelassíthatja azt.
Korábbi tanulmányok már bemutatták, hogy mit okozna egy Maunder-minimumra emlékeztető esemény a klímaváltozás korában. Az egyik elemzés során azt szimulálták, hogy mivel járna, ha 2020 és 2070 között 0,25 százalékkal csökkenne a Nap teljes sugárzása. Bár a modellben tapasztaltak némi lehűlést, összességében ebben a szimulációban sem szűnt meg a felmelegedés.
Fényes Lórándé a nap képe a NASA-nál
A magyar asztrofotós munkásságát a National Geographic magazin magyarországi online kiadásának olvasói is ismerhetik.
Izgalmas véletlennek köszönhetően ihatnak tejet egyes ázsiaiak
Bizonyos kelet-ázsiaiak neandervölgyi őseiknek köszönhetik a tejcukor lebontásának képességet.
Megváltozik az agy az okostelefon-elvonástól
Az okostelefonok sok ember életének szerves részévé váltak, mintegy az emberi test kiterjesztéseként lehet őket értelmezni, és egészen elmosódott az a határ, amely a telefonhasználatot és a telefonfüggőséget elválasztja.
Így élték túl egyes állatok a legnagyobb kihalási hullámot
A perm időszak végén, mintegy 252 millió évvel ezelőtt játszódott le a bolygó legnagyobb kihalási hulláma, amelyet a kétéltűek ősi rokonai képesek voltak átvészelni.
Távolról érkezett az első athéni ezüstpénzek anyaga
A Peiszisztratosz athéni türannosz uralma idején készült ezüstpénzek az első érmék az ókori athéni világból, a hozzájuk használt ezüst eredetére derült fény.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
