Páratlan sziklafaragványokat találtak Szaúd-Arábiában
Arábia ősi sziklaművészete összetettebb volt, mint eddig hitték.
Kép: CNRS/MADAJ, R. Schwerdtner
A francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársai a Szaúdi Turisztikai és Nemzeti Örökségvédelmi Bizottság csapatával Északnyugat-Szaúd-Arábiában azonosították a kivételes lelőhelyet – számol be a CNRS.
A kutatók becslése szerint a különböző állatokat megjelenítő, életnagyságú faragványok az időszámítás előtti 1. és az időszámítás szerinti 1. század során készültek.
Az al-Dzsauf tartományban fekvő „Teve-lelőhelyet” 2016 és 2017 között tárta fel a francia-szaúdi kutatócsoport. Az ábrákat három sziklán alakították ki. Bár a faragványok és a vésőnyomok egy része már erodálódott, a szakértők így is legalább egy tucat műalkotást tudtak felfedezni.
A faragványokon főként teve- és lóféléket örökítettek meg. Az egyik alkotáson egy dromedár és egy majom látható – utóbbi élőlény kifejezetten ritkán tűnik fel a sziklafaragványokon. A helyi ábrázolásokról elmondható, hogy sokban különböznek a régió ismert sziklaművészeti alkotásaitól
A lelőhely egyes faragványai lenyűgöző technikai képzettségről árulkodnak. A szakértők szerint a környéken nagy eséllyel azonosítatlan régészeti leletek várnak felfedezésre.
A kutatók az ábrák korát nem tudták megállapítani, de egy jordániai lelőhellyel történő összehasonlításuk után arra jutottak, hogy a faragványok 2000 éve készülhettek. A szaúdi lelőhely sivatagi környezete és a karavánutakhoz való közelsége azt sugallja, hogy a terület állandó megtelepedésre nem volt alkalmas, ezért inkább az utazók használták.
Növényevő volt a triászban élt krokodilféle
Az Effigia okeefae nevű állat a mai Észak-Amerika területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt, és a krokodilok őseinek egy kihalt ágát képviselte.
Madárcipő ragadozóknak
A 3D nyomtatásnak köszönhetően a sérült lábú ragadozók gyorsabban gyógyulhattak meg.
A maszkok hatékonyságáról
Melyik a leghatékonyabb maszk a fertőzések megakadályozására? A kérdésre Prof. Dr. Jakab Ferenc virológus, a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Nemzeti Virológiai Laboratóriumának vezetője válaszol.
A gyapjas mamut kihalásának komplex okai
Egy új tanulmány alapján a faj nem pusztán az éghajlati átalakulás miatt tűnt el.
Kullancs-vérszívás elleni védőoltást fejlesztenek
A kullancsok több súlyos betegséget is terjesztenek, mint például a Lyme-kór, ám elképzelhető, hogy sikerül ezt megakadályozni majd egy jelenleg fejlesztett védőoltással.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
