Páratlan sziklafaragványokat találtak Szaúd-Arábiában
Arábia ősi sziklaművészete összetettebb volt, mint eddig hitték.
Kép: CNRS/MADAJ, R. Schwerdtner
A francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársai a Szaúdi Turisztikai és Nemzeti Örökségvédelmi Bizottság csapatával Északnyugat-Szaúd-Arábiában azonosították a kivételes lelőhelyet – számol be a CNRS.
A kutatók becslése szerint a különböző állatokat megjelenítő, életnagyságú faragványok az időszámítás előtti 1. és az időszámítás szerinti 1. század során készültek.
Az al-Dzsauf tartományban fekvő „Teve-lelőhelyet” 2016 és 2017 között tárta fel a francia-szaúdi kutatócsoport. Az ábrákat három sziklán alakították ki. Bár a faragványok és a vésőnyomok egy része már erodálódott, a szakértők így is legalább egy tucat műalkotást tudtak felfedezni.
A faragványokon főként teve- és lóféléket örökítettek meg. Az egyik alkotáson egy dromedár és egy majom látható – utóbbi élőlény kifejezetten ritkán tűnik fel a sziklafaragványokon. A helyi ábrázolásokról elmondható, hogy sokban különböznek a régió ismert sziklaművészeti alkotásaitól
A lelőhely egyes faragványai lenyűgöző technikai képzettségről árulkodnak. A szakértők szerint a környéken nagy eséllyel azonosítatlan régészeti leletek várnak felfedezésre.
A kutatók az ábrák korát nem tudták megállapítani, de egy jordániai lelőhellyel történő összehasonlításuk után arra jutottak, hogy a faragványok 2000 éve készülhettek. A szaúdi lelőhely sivatagi környezete és a karavánutakhoz való közelsége azt sugallja, hogy a terület állandó megtelepedésre nem volt alkalmas, ezért inkább az utazók használták.
Kutyák rákos megbetegedései
A kutyák közt, ugyanúgy, mint az embernél, igen gyakoriak a daganatok, egy új kutatásban azt mérték fel, hány éves korban diagnosztizálják a kutyáknál a daganatos megbetegedéseket.
A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére.
Jura időszaki őskrokodil a Jura-partról
A krokodilfélék valószínűleg már a triász végén kialakulhattak, a most megtalált csontok ebben jelentenek új adatokat.
Mamut után jöhet a dodó?
A dodó, a 17. század közepéig Mauritius szigetén élt óriásmadár a kihalás szimbóluma lett, a legújabb szenzáció szerint e fajt is szeretnék „feltámasztani”.
Hőhullámok és a városi fák
Egy új kutatás szerint a városok hőhullámainak halálos áldozatai számát harmadával csökkenthetik a fák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
