Páratlan sziklafaragványokat találtak Szaúd-Arábiában
Arábia ősi sziklaművészete összetettebb volt, mint eddig hitték.
Kép: CNRS/MADAJ, R. Schwerdtner
A francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) munkatársai a Szaúdi Turisztikai és Nemzeti Örökségvédelmi Bizottság csapatával Északnyugat-Szaúd-Arábiában azonosították a kivételes lelőhelyet – számol be a CNRS.
A kutatók becslése szerint a különböző állatokat megjelenítő, életnagyságú faragványok az időszámítás előtti 1. és az időszámítás szerinti 1. század során készültek.
Az al-Dzsauf tartományban fekvő „Teve-lelőhelyet” 2016 és 2017 között tárta fel a francia-szaúdi kutatócsoport. Az ábrákat három sziklán alakították ki. Bár a faragványok és a vésőnyomok egy része már erodálódott, a szakértők így is legalább egy tucat műalkotást tudtak felfedezni.
A faragványokon főként teve- és lóféléket örökítettek meg. Az egyik alkotáson egy dromedár és egy majom látható – utóbbi élőlény kifejezetten ritkán tűnik fel a sziklafaragványokon. A helyi ábrázolásokról elmondható, hogy sokban különböznek a régió ismert sziklaművészeti alkotásaitól
A lelőhely egyes faragványai lenyűgöző technikai képzettségről árulkodnak. A szakértők szerint a környéken nagy eséllyel azonosítatlan régészeti leletek várnak felfedezésre.
A kutatók az ábrák korát nem tudták megállapítani, de egy jordániai lelőhellyel történő összehasonlításuk után arra jutottak, hogy a faragványok 2000 éve készülhettek. A szaúdi lelőhely sivatagi környezete és a karavánutakhoz való közelsége azt sugallja, hogy a terület állandó megtelepedésre nem volt alkalmas, ezért inkább az utazók használták.
Génmódosított szúnyogokat engedtek szabadon Floridában
Az államban is terjednek az inváziós szúnyogfajok, és velük a korábban ismeretlen trópusi betegségek is, ezek ellen védekezhetnek az új módszerrel.
Új vizsgálatokat végeztek a Seuso-kincs darabjain
Nemrégiben jelentek meg a Seuso-kincs, azaz az egyik legjelentősebb késő római kori ezüstkincslelet roncsolásmentes archeometriai vizsgálatának legújabb eredményei.
Így hat a városi zaj a madarakra
A közlekedés állandó zaja zavarja az énektanulásban a madárfiókákat és akadályozza az immunrendszerük működését is - a német kutatók megállapítását az MTI tette közzé.
Minek köszönhető a levendula illata?
A levendula nevének hallatán is érezni véljük jellegzetes illatát, amelyből emberemlékezet óta készítenek illatszereket.
A régmúltban élt emberek mikrobiomja változatosabb volt
A fejlett országok lakóinak emésztőrendszerében már jóval kevesebb faj van jelen, ami veszélyes lehet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
