Aranyból kötöttek űreszközt
A Nottingham Trent Egyetem különleges textilekkel foglalkozó csoportja aranyszálakból hozott létre antennát.
Fotó: Oxford Space System
Az Advanced Textiles Research Group (ATRG) és az Oxford Space System csapata által kifejlesztett antennát úgy tervezték, hogy egy esernyőhöz hasonlóan nyíljon ki, és olyan parabolát formázzon, amely visszaveri a magas frekvenciájú rádiójeleket.
„Kevés ember asszociál a kötésről a csúcsminőségű űrtechnológiára” – mondta Tilak Dias, az ATRG és a projekt vezetője. A szakértő hozzátette, a kötési technikák és eszközök fejlődésének köszönhetően mára képesek rendkívül könnyű, olcsó és robosztus antennát létrehozni, amely képes ellenállni a Nap sugárzásának.
„Ez egy nagyon izgalmas projekt” – állapította meg Dias. A kutató bízik benne, hogy az Oxford Space Systemsszel való együttműködés kapcsán az Egyesült Királyság vezető szerepet tölthet majd be az efféle eszközök gyártásában.
Az antennát felépítő aranyszálak átmérője fél milliméternél is kisebb. A csapat azért használt aranyat, mert az anyag képes ellenállni az űr szélsőséges időjárási körülményeinek.
Will Hurley, a csapat tagja szerint a lehető legolcsóbb előállításnak köszönhetően nemcsak pénzt spórolhatnak, hanem a szerkezet űrbe juttatását is megkönnyíthetik.
Juan Reveles, az Oxford Space Systems munkatársa úgy véli, a Nottingham Trent Egyetemmel való együttműködésnek köszönhetően új gyártási módszereket fedezhetnek fel, ez pedig kedvezni fog az Egyesült Királyságnak az űriparban.
Az exobolygók után jöhetnek az exoholdak
Miután már több mint 4000 exobolygót felfedeztünk, itt az ideje annak is, hogy a körülöttük keringő exoholdakra is rábukkanjunk.
Nem véletlenül emlegetik Teller Edét a hidrogénbomba atyjaként
1908. január 15-én született a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus.
Miért nem vált a Föld szuperfölddé?
Az exobolygó-kutatásokból jól ismert kifejezés a szuperföld, vagyis az a kőzetbolygó, amely a mi otthonunknál nagyobb, de a Neptunusznál kisebb méretű.
Mióta adnak hangot az állatok?
Ma ugyan teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy bolygónk minden zugában halljuk az állatok különböző hangjait, ám ez nem volt így mindig.
Először ültettek be sertésszívet egy emberbe
A rendkívüli transzplantációt egy végstádiumú szívbetegségben szenvedő 57 éves férfin végezték el 2022. január 7-én.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
