Bronzkori rejtélyek

Bronzkori rejtélyek című filmben az alkotó olyan oldalról közelíti meg a tudományt, hogy magával ragadja a tudomány és a különleges események szerelmeseit.

Régészek, antropológusok, fizikusok, kémikusok és biológusok, akik a Kr. e. 2500-800-ig tartó időszak első ezer évének rejtélyeit tárják elénk. A bronzkori falvak romjai, tárgyai, sírjai mesélnek nekünk az akkor élt emberről.

Szemétgödörben talált sóskúti nő, balatonakali főnök. A társadalmi ranglétra két ellentétes végén elhelyezkedő bronzkori ember. Vajon hol születtek? Hogyan éltek? Mit ettek? Milyen betegségeik voltak? Merre jártak? Milyenek voltak arcvonásaik?  Falvak romjai, tárgyai, sírjai mesélnek nekünk az akkor élt emberről. A legmodernebb technika segítségével megismerhetjük sorsukat bölcsőtől a sírig.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet Lendület Mobilitás kutatócsoportja Kiss Viktória vezetésével a mai Magyarország több régiójából egy-egy jól kutatott település és a körülötte fekvő folyóvölgy vizsgálatára vállalkozott a bronzkor Kr. e. 2500–1500 közé keltezhető időszakában. A kiválasztott térségekben (ilyen a filmben látható Benta völgye is) élő közösségek falvainak, sírjainak, valamint az ezekből előkerülő leleteknek új, több tudományág módszereivel kiegészített elemzését végzik. Olyan kultúrákat vesznek górcső alá, amelyeket hagyományos régészeti elemzése alapján új népek betelepülését, kisebb-nagyobb migrációkat, „idegen” népcsoportok megjelenését feltételezték. Vizsgálataik arra is rávilágítanak, hogyan éltek a mai Magyarországon a bronzkor első ezer évében, az egyiptomi fáraók és a mükénéi görög királyok korában.

Az MTA BTK Régészeti Intézete Archeogenetikai Laboratóriumában végzett vizsgálatok a rokoni kapcsolatok, ezen keresztül a társadalom felépítésének megismerésére is lehetőséget nyújtanak. Új alapkutatásaik közé sorolható a temetkezésekből származó emberi maradványok legmodernebb, AMS radiokarbon módszerrel való keltezése, amit az MTA ATOMKI Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumával együttműködésben végeznek. A hiánypótló szénizotópos keltezési adatok révén a bronzkor eddiginél lényegesen pontosabb időrendjét tudják kidolgozni. Másik fontos kutatási témájuk a korszakban használt tárgyak, köztük a réz és ón nyersanyag beszerzésével elkészített bronztárgyak, valamint az arany, és borostyán ékszerek elemzése. A Budapesti Neutronközponttal együttműködésben azt vizsgálják, hogy a bronzkori ember pontosan milyen nyersanyagból és hogyan készítette, használta a sírokból és bronz kincsleletekből előkerült ékszereket és fegyvereket. A számos magyarországi intézménnyel, múzeummal együttműködő projekt eredményei az utóbbi évtized észak- és nyugat-európai régészeti kutatási programjainak legmodernebb bioarcheológiai és archeometallurgiai adatbázisaival összevethetők, és kiegészítik azokat.

Forrás: Real Picture Production