Először hoztak létre juh-ember hibridembriókat

Kép: Juan Carlos Izpisua Belmonte

2017-ben kutatók egy csoportja sertés-ember hibrideket hozott létre, ezúttal pedig a Stanford Egyetem munkatársai teremtettek újabb állat-ember embriókat – számol be a Phys.org. A szakértők egyelőre nem jelentettek meg tanulmányt a kísérletről, de eredményeiket már ismertették az American Association for the Advancement of Science (AAAS) texasi ülésén.

A kutatók szerint vizsgálatuk célja az volt, hogy kiderítsék: növeszthetnek-e átültetésre alkalmas szerveket az állatokban. Az állati donorok előnye az lehet, hogy a páciensek sejtjeinek felhasználásával fejleszthetnek rajtuk szerveket. Így a beültetés után a betegek immunrendszere nem támadná meg azokat.

Az új kutatásban a szakértők azért használtak birkákat, mert az élőlények és az emberek szerveinek mérete hasonló. A választás mellett szólt az is, hogy a juhok mesterséges megtermékenyítése egyszerűbb, mint a sertéseké.

A hibridembriók fejlesztése azzal kezdődött, hogy a kutatók emberi őssejteket gyűjtöttek be, melyek segítségével képesek a kívánt szerv, például a máj létrehozására. A csapat ezután úgy módosította a birkaembriók genetikáját, hogy meggátolják az érintett emberi szerv állati megfelelőjének növekedését. Végül hozzáadták az őssejteket a rendszerhez. A szakértők 28 napig hagyták fejlődni az embriókat, mielőtt megsemmisítették volna őket.

A hosszú távú cél az, hogy az átalakított embriókat élő birkákba ültessék vissza, ahol aztán megindulhat a kívánt szerv kifejlődése.

Az új kísérletben az embriók sejtjeinek csupán 0,01 százaléka volt emberi. Ahhoz, hogy átültetésre alkalmas szerveket hozhassanak létre, az aránynak legalább 1 százaléknak kellene lennie.

Az állat-ember hibridekkel foglalkozó vizsgálatokat általában sok kritika éri, és feltételezhető, hogy az új kísérlet is számos ellenzőre lel majd.