Elkészült a világ legnagyobb családfája

Kép: Pixabay

Joanna Kaplanis, a New York-i Genome Center kutatója és munkatársai 86 millió ember profilját vizsgálták meg. Az adatokat a geni.com internetes oldalon gyűjtöttek össze a világ minden tájáról. A szakértők többek közt felismerték, hogy a gének nagyon kis szerepet játszanak abban, hogy valaki sokáig él-e.

Egy-egy család gyökerei általában 11 generációig nyúlnak vissza – írják a szakértők a Science tudományos lapban megjelent tanulmányukban. Ahhoz, hogy egy közös őshöz eljussanak, további 65 generációig kellett visszakeresni a felmenőket.

A születési, házassági és halálozási adatok és helyszínek matematikai elemzése révén az amerikai-izraeli kutatócsoport érdekes következtetéseket vont le: kiderült, hogy 1750 előtt az amerikaiak többsége 10 kilométeres körzetben talált magának házastársat, az 1950-es években viszont már többnyire 100 kilométert utaztak, hogy megtalálják életük társát. 1850 előtt ráadásul gyakrabban házasodtak családon belül: az átlagot tekintve negyedfokú unokatestvérek kötöttek házasságot egymással.

Az elmúlt 300 évben Európában és Észak-Amerikában több nő változtatott lakóhelyet, mint férfi. Viszont ha a férfiak elvándoroltak, messzebbre mentek, mint a nők.

A kutatók hárommillió, 1600 és 1910 között született és több mint 30 évet élt rokon adatai alapján készítettek egy számítógépes modellt, melyen keresztül megvizsgálták, hogy a hosszú élet elérésében mekkora szerepet játszanak a gének.

A tudósok eddig abból indultak ki, hogy a gének 15-30 százalékban felelősek a hosszú életért. A családi elemzésből azonban kiderült, hogy csak az esetek 16 százalékában mérvadó. A jó gének ráadásul átlagosan mindössze 5 évvel növelik meg az élethosszt.

„Ez nem sok. Más tanulmányok kimutatták, hogy a dohányzás 10 évet vesz el az életből. Ez azt jelenti, hogy az életben hozott döntések nagyobb súllyal esnek latba, mint a gének” – mondta Yaniv Erlich, az új tanulmány társszerzője.