Újabb előrelépés a fehérjekutatásban
Az ELTE kutatói a fehérjék funkcióját nagy pontossággal meghatározó webszervert készítettek, melyet 2018. február 27-én mutattak be a Bioinformaticsban.
Illusztráció: Profimedia
Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói készítették el azt a fehérjeosztályozó eszközt, mely szinte hibaszázalék nélkül osztályozza a fehérjeszekvenciákat az UniProt adatbázis 698 fehérjecsaládjába. A webszervert Szalkai Balázs doktorjelölt és Grolmusz Vince professzor publikálta a neves tudományos lapban.
A földi élet legfontosabb molekulái a fehérjék: az embernek mintegy 100 000 fehérjéje van, a bennünk élő baktériumoknak pedig összességében több millió. Különböző nagy adatbázisok tárolják az eddig ismert fehérjék összetételét, így az elsődleges szerkezetüket leíró aminosav-szekvenciákat is. A fehérjeszekvenciákat, azaz az őket alkotó aminosavak sorrendjét ma már nem nehéz meghatározni, azonban az ismert szekvenciájú fehérjék funkciójának kiderítése még ma sem könnyű feladat.
Ennek fontosságát azzal lehet érzékeltetni, hogy sok betegség vizsgálatánál kiderült, hogy bizonyos fehérjék szintje megnő, illetve lecsökken, tehát ezek a fehérjék szoros kapcsolatban lehetnek az adott betegség kialakulásával. Ezen fehérjék szekvenciájának meghatározása után a fehérjék funkciójának leírása nagyon fontos lépés lehet a betegség kialakulásának megértéséhez. A kutatók sok éve próbálkoznak mély neurális hálókat alkalmazni a fehérjék funkciójának jóslására, több-kevesebb sikerrel. Az ELTE PIT Bioinformatikai Csoport kutatói, Szalkai Balázs doktorjelölt és Grolmusz Vince professzor most megjelent publikációjukban írták le a SECLAF webszervert, amely – mindenki számára elérhetően – határozza meg a fehérjék funkcióját aminosav-sorrendjükből.
Az eredmény azért jelentős, mert eddig még nem látott, igen nagy pontosságú eszközről van szó, mely 99,99 százalékos találati aránnyal osztályozza a fehérjeszekvenciákat az UniProt adatbázis 698 fehérjecsaládjába.
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Ki a kíváncsibb?
Emberek és emberszabású majmok kíváncsiságát hasonlították össze egy kísérletsorozatban.
Így befolyásolja a légypenész a légy viselkedését
A zombigombaként ismert légypenész fertőzés hatására az áldozat viselkedése a gomba terjedése szempontjából előnyös formát ölt.
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Először azonosítottak röntgennel egyetlen atomot
A különleges eredmény forradalmasíthatja az anyagvizsgálat tudományát, és távolabbi hatásai is lehetnek az orvostudománytól az elektronikai iparig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
