Az agy fejlődését is megzavarja a légszennyezés
Egy új kutatás megerősítette, hogy a légszennyezés súlyos hatással lehet a magzat agyának fejlődésére.
Kiemelt kép: Pixabay
Kutatók egy csoportja kimutatta, hogy a légszennyezésnek kitett magzatoknál rendellenességek jelentkezhetnek az agyban – számol be az Elsevier. Ez kisiskolás korban problémákat válthat ki a kognitív funkciókban.
„Összefüggést figyeltünk meg az agyfejlődéssel kapcsolatos hatások és az EU-s határ alatti finom részecskék szintje között” – mondta Mònica Guxens, a csapat vezetője és a Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet munkatársa. Az eredmények összhangban vannak azokkal a korábbi kutatásokkal, melyek szerint a légszennyezés károsítja a magzatok fejlődését.
A finom részecskéknek való kitettség miatt csökkenhet a magzatoknál az agy külső rétegének, a kéreg vastagsága. Az új kutatás szerint ezek a fejlődési rendellenességek később önkontrollal kapcsolatos nehézségeket okozhatnak.
A vizsgálatban a szakértők holland alanyokat elemeztek. A kutatók a magzati állapottól kezdték el a vizsgálatokat, a megfigyelést pedig egészen gyermekkorukig folytatták. A csapat emellett a tanulmányozott 783 magzatot érő otthoni légszennyezés szintjét is elemezte.
A gyermekek agyát 6 és 10 éves korukban képalkotó eszközzel vizsgálták meg. Meglepő módon sok olyan gyermek agyában is kimutatták a rendellenességeket, akik magzati korukban a megengedett érték alatti szennyeződésnek voltak kitéve.
Az, hogy a légszennyezés több szervünkre is káros, régóta ismert tény, az új tanulmány azonban rávilágított, hogy a kognitív fejlődésre is tartós hatással lehet. Ennek oka az, hogy a magzati agy még rendkívül sérülékeny, így az az alacsonyabb szennyezettség mellett is károsodhat.
Guxens kiemelte, hogy az általuk kisiskolás korban azonosított problémák akár hosszabb távú károkat is kiválthatnak.
Összeköt és elválaszt
Az eddigi legnagyobb genetikai összehasonlító elemzést végezték el az ember és a főemlős rokonok körében, az eredmények egyes betegségeink és a társadalmi rendszereződés eredetét is megmutatták.
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Ki a kíváncsibb?
Emberek és emberszabású majmok kíváncsiságát hasonlították össze egy kísérletsorozatban.
Így befolyásolja a légypenész a légy viselkedését
A zombigombaként ismert légypenész fertőzés hatására az áldozat viselkedése a gomba terjedése szempontjából előnyös formát ölt.
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
