Nők a Tudományban – 2018 díjazottjai
Az agrártudományok, az információs technológia és a műszaki tudományok területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó kutatónők kaptak elismerést.
Díjazottak (balról jobbra): Gazdag-Tóth Boglárka, Halász Júlia, Barnabás Beáta, Stenger-Kovács Csilla
Fotó: mta.hu / Szigeti Tamás
A 2018. március 8-án, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) rendezett ünnepségen adták át a Nők a Tudományban Kiválósági Díjakat.
Agrártudományok kategóriában Halász Júlia, a Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar Genetika és Növénynemesítés Tanszékének egyetemi docense nyerte el a díjat. A kutató gyümölcstermő növények genetikai vizsgálatával foglalkozik, azaz munkája során gyümölcsfák – például kajszi, mandula, alma vagy cseresznye – termékenyülési viszonyainak molekuláris hátterét tanulmányozta. Az általa azonosított mutációk megismerésével és egy ennek alapján kidolgozott speciális eljárással 4-5 évvel korábban eldönthető egy nemesítési programban, hogy a leendő kajszifajta önmeddő vagy öntermékenyülő lesz-e. Az ilyen növénynemesítési kérdések világszerte gazdasági és élelmezési szempontból is kiemelt jelentőségűek, mivel a saját pollenekkel megtermékenyülni nem képes önmeddő fajtákkal szemben az öntermékenyülő növények fokozzák a termésbiztonságot.
A megbízható globális optimalizálási módszerek fejlesztése terén végzett információs technológiai kutatásaiért Gazdag-Tóth Boglárka, a Szegedi Tudományegyetem Számítógépes Optimalizálás Tanszékének tudományos főmunkatársa vehette át a díjat. Kutatásai során globális optimalizálással, intervallum aritmetikával, megbízható módszerekkel és vállalat-elhelyezési kérdésekkel foglalkozik. Eredményei nem csak az ipari szereplők számára lehetnek hasznosak, hiszen az optimalizálás átszövi az élet minden területét: mindenki igyekszik maximalizálni bevételeit, minimalizálni kiadásait, vagy próbálja lerövidíteni a bejárandó utat. Minél több és összetettebb problémára születik majd megoldás, annál egyszerűbb lesz bevezetni ezeket a rendszereket a hétköznapokba is, ami igazi áttörést jelenthet mind a szakma, mind pedig a fenntartható gazdaság számára.
A műszaki tudományok kategóriában Stenger-Kovács Csilla munkásságát ismerte el a szakmai bizottság. A Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézetének egyetemi docense a kovaalgák szakértője. Ezek a lenyűgöző formai sokféleséget mutató mikroszkopikus szervezetek kiváló indikátorai a környezetben bekövetkező változásoknak, így folyamatos vizsgálatuk kiemelt fontosságú. A korábban Mestertanár Aranyéremmel is kitüntetett kutatónőnek különösen a szikes tavakban előforduló kovaalgák és az összetételüket meghatározó környezeti tényezők vizsgálatában vannak elévülhetetlen érdemei, hiszen kutatómunkáját megelőzően ezek szinte teljesen ismeretlennek számítottak. Eredményei többek között természetvédelmi szakembereknek adnak irányelvet a szikes tavak megfelelő kezeléséhez és védelméhez, valamint a szikes kovaalgafajok klímaváltozásra adott válaszának megértéséhez. A kutatónő szerint ráadásul a kovaalgák formagazdagsága akár már az óvodás, a terepi mintavétel és a mikroszkópos vizsgálat pedig az iskolás gyermekek figyelmét is megragadhatja, ily módon a tématerület népszerűsítése a jövő szakembereinek kinevelésében is segíthet.
A Nők a Tudományban Egyesület életműdíjjal tüntette ki Barnabás Beáta Széchenyi-díjas biológus kutatót, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját és főtitkárhelyettesét a magyar tudományos életben betöltött tevékeny szerepéért és a nők tudományos pályájának támogatásáért végzett kiemelkedő munkájáért. Életműdíjat eddig egyetlen alkalommal ítélt oda a szervezőbizottság, akkor Hargittai Magdolna akadémikus vehette át az elismerést.
A Nők a Tudományban Egyesület 2013-ban alapította a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat, melyet az MTA szakmai közreműködése mellett az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság védnökségével adtak át a nőnap alkalmából – olvasható a közleményben.
Forrás:www.mta.hu