520 millió éves állatok agymaradványaira bukkantak

Kép: Rebecca Gelernter

A Tae-Yoon Park, a Koreai Sarkkutató Intézet munkatársa által vezetett csapat a Nature Communications folyóiratban mutatta be az ősi agymaradványok elemzésének eredményeit – írja a Phys.org. A kutatók úgy vélik, hogy adataik átírhatják a Panarthropoda csoportba tartozó állatok eredetéről kialakított képet.

A grönlandi maradványok a Kerygmachela kierkegaarditól származnak – a faj 521-514 millió éve létezett. A hatalmas szemű állat testhossza 25 centiméter volt, oldalait pedig 11 pár tollszerű úszó borította. Az élőlény emellett hosszú, vékony farokkal rendelkezett, kerek fejének végén pedig hosszúkás, páros függeléket hordott. Az új vizsgálat azt is felfedte, hogy a fajnak egyszegmensű agya volt.

Bár a Kerygmachela kierkegaardi kövületeit korábban is ismerték a szakértők, ez az első alkalom, amikor olyan leletekre bukkantak, melyek a faj agyának maradványait is tartalmazzák. Maga az agy a laikus szemével nem feltétlenül tűnik érdekesnek: az évmilliók során a szervek vékony szénrétegekké alakultak.

A csapat összesen 15 fosszilizálódott agyat talált, némelyikben ráadásul az idegrendszer nyomait is felfedezték. Mivel a faj agya csupán egy szeletből állt, az élőlény viselkedése valószínűleg korlátozott volt. Az állat ennek ellenére a korszakban viszonylag fejlettnek számított, a nagy, összetett szemek például komoly evolúciós előrelépést jelentettek.

A felfedezés ellentmond annak a hipotézisnek, mely szerint az ízeltlábúak és a gerincesek közös ősének agya háromszegmensű volt.

A kövületeket Grönland északi részén, a Sirius Passet nevű lelőhelyen fedezték fel. Az újonnan azonosított fosszílák a valaha előkerült legősibb agymaradványok közé tartoznak.