2000. marsi napját ünnepelte a Curiosity
A NASA marsjárója 2012 augusztusában landolt a vörös bolygón.
Kép: NASA/JPL-Caltech/MSSS
A NASA a Curiosity egyik januári mozaikfelvételével ünnepelte meg a szerkezet 2000. solját – azaz marsi napját.
A felvételen a Mount Sharp egy részlete tűnik fel – a hegyre 2014 szeptembere óta kapaszkodik fel a marsjáró. A kép közepén a szerkezet következő célpontja látható, egy olyan terület, amely a műholdas felvételek alapján agyagásványokat tartalmaz.
Ezen anyagok létrejöttéhez vízre van szükség. A kutatók már korábban megállapították, hogy a Mount Sharp alsóbb rétegei azon víztömeg segítségével alakult ki, amely egykor a Gale-krátert foglalta el. A következő célpont vizsgálata további részleteket fedhet fel az egykori tóról – többek közt azt is, hogy támogathatta-e a víz egykor az élet megjelenését.
A Curiosity 2016 decembere után a közelmúltban tesztelte ismét a fúróberendezését a marsi talajon. Az új, fúrással történő mintagyűjtési módszer még mindig finomításra szorul.
A marsjáró 2012 augusztusában landolt a vörös bolygó felszínén, azóta pedig mintegy 18,7 kilométert tett meg az égitesten. A Curiosity missziója során számos eredménnyel járult hozzá a Mars alaposabb megértéséhez. 2013-ban például egy olyan egykori édesvizű tó létezésére talált bizonyítékot, melyben akár mikroorganizmusok is létezhettek. A szerkezet adatai alapján a szakértők napjainkban úgy vélik, hogy a vörös bolygó több millió éven át lakható lehetett.
Szinte hetente kerülgetik egymást a SpaceX műholdjai
Az egyre duzzadó Starlink műholdállomány az elmúlt évben 355 000 elkerülő manővert hajtott végre, az ütközés csak idő kérdése lehet.
Neandervölgyi gén növelheti izomtömegünket
Egy, a neandervölgyiektől örökölt génváltozat fokozhatja a növekedési hormonra adott sejtszintű választ.
Videón a részleges napfogyatkozás
Hatházi Gergely gyönki amatőrcsillagász a részleges napfogyatkozás teljes folyamatát dokumentálta.
Ilyen volt a napfogyatkozás a Balaton felett
Igazi parti hangulatban telt a részleges napfogyatkozás, amely a tihanyi apátság sziluettjével pótolhatatlan látványt nyújtott.
Az ember mellett is évezredekig fennmaradhatott az óriáskenguru
A jégkori megafauna ausztrál képviselője 6500 éve még élt a mai Új-Guinea terültén, vagyis sokkal később halt ki, mint a megafauna számos más képviselője.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
