Genetikai elemzés fedte fel a csótányok sikerének titkait
Először szekvenálták az amerikai csótányok genomját.
Kép: Wikipedia
A Dél-Kínai Normal University és a Kínai Tudományos Akadémia munkatársai először szekvenálták az amerikai csótány (Periplaneta americana) genomját – számol be a Phys.org. A csapat új tanulmányában bemutatja, hogy milyen genetikai tényezők miatt tud olyan jól alkalmazkodni a faj az emberi környezetekhez.
Az adatok alapján a rovarnak mintegy 20 000 génje van – közel annyi, mint az embereknek. Ezzel a számmal a rovarvilág legnagyobbjai közé tartozik.
Az adatok alapján az amerikai csótány genetikájának köszönheti rendkívül fejlett szaglását, illetve egyedi immun- és méregtelenítő rendszerét. Az élőlény ráadásul olyan génekkel is rendelkezik, melyek hozzájárulnak a különböző táplálékok – többek közt a rovarirtókban található bizonyos vegyületek – lebontásához.
A kutatók olyan géneket is felfedeztek, melyek az elveszett végtagok regenerálódását, illetve a vedlést és a növekedést segítik.
A szakértők szerint az amerikai csótány különleges genetikai állományának köszönheti, hogy akár a legmostohább környezetekben is képes megmaradni. A csapat arra is rávilágított, hogy nem találtak olyan adatot, amely az ismert városi legendát igazolná, mely szerint a rovar képes lenne átvészelni egy nukleáris támadást.
A kutatók bíznak benne, hogy új eredményeiknek köszönhetően jobban megérthetik az amerikai csótányok lenyűgöző alkalmazkodóképességét, illetve azt, hogy miként lehetne távol tartani őket az emberektől.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Autizmus spektrumzavar diagnózisa MI segítségével
A korai diagnózis minden esetben, így az autizmus spektrumzavar esetében is fontos, azonban igen nehéz feladat, ezt segítheti a mesterséges intelligencia.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
