A csokoládégyártás környezeti hatásai
A csokoládé karbonlábnyomát és az édesség más környezeti hatásait vizsgálták a Manchesteri Egyetem kutatói, felmérve az összetevők, a gyártási folyamat, a csomagolás, a szállítás és a keletkező hulladék környezeti hatásait.
Fotó: Pixabay
A karbonlábnyom azt mutatja, hogy a termék életciklusa során mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a levegőben. A Food Research International szakfolyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek úgy becsülték, hogy az Egyesült Királyság csokoládéipara évente 2,1 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki. Ez egyenlő egy akkora nagyváros, mint a 290 ezres lakosú Belfast éves karbon-kibocsátásával. Azt is kimutatták, hogy egyetlen szelet csokoládé előállításához mintegy ezer liter vízre van szükség.
Nagy-Britannia a világ hatodik legnagyobb csokoládéfogyasztó országa, éves átlagban egy személy mintegy nyolc kilogramm csokit fogyaszt, ami körülbelül 157 darab Mars szeletnek felel meg. A brit csokoládéipar 2014-ben négymilliárd font értékben forgalmazott csokoládét, és az előrejelzések szerint ez 9 százalékkal nőni fog 2019-re.
Magyarországon, a 2013-as adatok alapján, az egy főre jutó átlagérték 3,9 kilogramm volt.
A kutatók azt találták, hogy csokoládéhoz szükséges alapanyagoknak – köztük a tejpornak, a kakaószármazékoknak, a cukornak és a pálmaolajnak -, valamint a csomagolásnak van a legnagyobb környezeti hatása.
“Sokan szeretjük a csokoládét, de nem gyakran gondolunk arra, hogy mibe kerül az, hogy a kakaóbabból a boltokban kapható csokoládé legyen. A kakaó az Egyenlítő környékén, elsősorban Nyugat-Afrikában, Közép-és Dél-Amerikában terem, ezért nagy távolságot kell megtennie, még az előtt, hogy csokoládét készítsenek belőle az Egyesült Királyságban” – idézte Manchesteri Egyetem közleménye Adisa Azapagic professzort.
A Nemzetközi Kakaó Szervezet adatai szerint 2016-ban az éves kakaótermelés 4,25 millió tonna volt. A csokoládéforgalmazás elérte a több mint 101 milliárd dollárt, a globális fogyasztás 45 százaléka Európára jut.
A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a tejcsokoládéhoz szükséges tej előállítása is fontos környezeti tényező. A tejtermelés sok energiát igénylő folyamat, és a tejet adó szarvasmarhák is jelentős üvegházhatású gázkibocsátók. Ez is jelentős mértékben növeli a csokoládé karbonlábnyomát.
“Nem azt akarjuk mondani, hogy az emberek hagyjanak fel a csokoládéfogyasztással. Tanulmányunk lényege, hogy növeljük a fogyasztók tudatosságát – azt is reméljük, hogy munkánk segíti a csokoládéipart abban, hogy megbirkózzon a gyártási folyamat környezeti hatásaival és a lehető legfentarthatóbb termékké tegye a csokoládét” – hangoztatta Azapagic professzor.
Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért
Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
