Gyöngyvér, János, Gyöngyi2020. október 23., péntek
Tudomány

A tudományos ismeretterjesztés NatGeo-díjasa

2018.04.05.Egyed László
National Geographic Magyarország

Babiczky Ákos, a Scindikátor kommunikációs versenyen, a hazai National Geographic különdíját nyerte el.

Fotó: Potyó Imre

Természettudományi, műszaki, informatikai, matematika alap-, vagy mesterszakos illetve doktorandusz hallgatók immár második alkalommal mérték össze kommunikációs tudásukat, 3 perces közérthető tudományos előadásban.

Babiczky Ákos biológusként végzett és pár éve agykutatással foglalkozik. Tudását szeretné minél több érdeklődővel megosztani, céljai között szerepel a tudomány népszerűsítése. Ez volt az oka, hogy jelentkezett a Scindikátor versenyre?
Az utóbbi időben elkezdett érdekelni a tudománykommunikáció, mert azt látom, hogy nagyon szép dolog a tudomány, fontos és okos dolgokat fedeznek fel, de eléggé elaprózott. Sok tudós olyan specifikus dolgokkal foglalkozik, hogy ezt az utca embere nem érti és követni sem tudja.
Többen kétségbe vonják a kutatások eredményeit, hisz miközben rengeteg pénz megy el a tudományos munkára még mindig nincs meg a rák, vagy éppen a depresszió hatékony gyógymódja. Ennek egyik oka, hogy a tudománnyal foglalkozó szakemberek, bármennyire is jók a szakmájukban, nem tudják közérthetően átadni a tudásukat. Ezt sokszor még a szakterületen belül is tapasztalom, beülünk egy szakmai konferenciára és előfordul, még a legnagyobb előadó, egy különleges témával sem tud mindenkit lekötni. Szerintem ez probléma, amivel foglalkozni kellene, hogy a kutatók sokkal jobban kommunikáljanak egyrészt egymást között, másrészt a mindennapi ember, a laikus közönség számára is.


Fotó: Potyó Imre

Mit lehet azzal elérni a mindennapi embereknél, ha jobban értik a tudomány eredményeit, vagy a kutatás tárgyát?
Ez azért lenne fontos, mert sokan kezdik elveszteni a bizalmukat a tudományban, aminek számos példáját láthatjuk az életben, például az oltásellenesség, a lapos föld elmélet vagy a különböző összeesküvés-elméletek, például a chemtrail. Ennek az elméletnek a követői úgy gondolják, egyes repülőgépek titokban mérgező anyagot permeteznek. Ez szerintem részben annak tudható be, hogy az emberek azt látják: sok okos tudós szorgalmasan kutat, és mégsem látszanak az eredmények a mindennapokban.

Rátérve a tudományra, amit művel, agykutatással foglalkozik, mégpedig nem a kóros folyamatokkal, hanem az alapvető működésekkel. Mi az, ami megfogta a koponyánkba zárt, 1,3 kilónyi szervünk működésével kapcsolatban? Kétségtelenül izgalmas lehet, amikor az agy kutatja az agyat.
Valóban, ez önmagában egy zseniális dolog, hogy az agy kutatja az agyat. Annak idején engem még az immunológia érdekelt, az volt a mániám, hogy HIV kutató leszek, de azután anatómia órán megtetszettek az idegtudomány dolgai. Megkértem az előadót, hogy mondjon pár nevet, akihez elmehetnék beszélgetni, ő adta meg Acsády László agykutató-biológus elérhetőségét, aki a KOKI-ban dolgozott; teljesen véletlenszerűen beestem hozzá az utcáról, megkértem, hogy szánjon rám egy órát -, nagyon kedvesen fogadott, és egyből úgy kezelte a dolgot, hogy jöhetek hozzá tudományos diákköri munkát végezni a csoportjában. Másodéves voltam, eleinte cikkeket nézegettem, de aztán elkezdtem dolgozni Acsády László csoportjában, Mátyás Ferenc irányításával, aki később saját csoportot alakított az MTA TTK-n, azóta is az ő témavezetésével dolgozom.

Mit kutatnak?
Korábban egy olyan agyterületet kutattunk, amelyiket hagyományosan az éberséggel, ébrenléttel hoztak kapcsolatba, de erre nem volt közvetlen bizonyíték. Nekünk a modern technikák segítségével sikerült ezt tisztázni. Ma már egyébként egyre jobban értjük, hogy az agyban a különböző feladatok nem feltétlenül koncentrálódnak egy meghatározott agyterületre, ezért látjuk sokszor, hogy a kutatók műtétileg eltávolítanak egy agyterületet, és mégsem azt a hatást érik el, amire számítottak, vagy ellentmondásos eredményekkel szembesülnek. Munkánk során ezért először megpróbálunk genetikailag azonosítani egy funkcionálisan összetartozó idegsejtcsoportot. Ha ez megvan, akkor különböző fényérzékeny fehérjéket juttatunk be célzottan ezekbe az idegsejtekbe, majd egy optikai szál (vékony üvegszál) segítségével fénnyel serkenthetjük, vagy gátolhatjuk ezeknek a sejteknek a működését. Ezt élő állatokban is meg tudjuk csinálni – mi egerekkel dolgozunk -, így pedig közvetlenül megfigyelhetjük, hogy ezek az idegsejtek milyen hatással vannak a viselkedésre. Ha ezeket az idegsejteket például fényinger éri, az alvó állat felébred. Már korábban is úgy gondolták, hogy ezek az idegsejtek az ébredéssel kapcsolatosak, de ezt most nekünk sikerült egyértelműen bizonyítani.

Mit hozhat a mindennapi ember számára ez a kutatás?
Ezt talán a mostani újabb kutatásunkkal tudnám érthetővé tenni, ami a félelemmel kapcsolatos. Egy olyan idegsejtcsoportot vizsgálunk, amelyek a félelem kialakulásához köthetőek. Kialakítunk egy félelmi feltételes reflexet: mondjuk egy hangot hall az állat, és közben egy kellemetlen inger éri, akkor később már a hang maga kiváltja belőle a kellemetlen ingertől való félelmet. Ezekbe a sejtekbe, amiket találtunk, szintén bejuttatjuk ezt a bizonyos fényérzékeny fehérjét és vizsgáljuk, hogy a fényingerrel hogyan tudjuk befolyásolni, kiváltani vagy éppen megszüntetni a félelemérzést, illetve befolyásolni a tanulás hatékonyságát, vagyis hogy ezeknek a sejteknek milyen szerepük van a félelemérzés kialakulásában illetve gátlásában. Ez hosszú távon akár a szorongás vagy depresszió új terápiás lehetőségeinek a kifejlesztéséhez is vezethet.

Visszatérve a tudománykommunikációhoz, ha jól értem, akkor a kutatás mellett próbálja ezeket az ismereteket érthető formában eljuttatni a mindennapi emberekhez. Hogyan?
Egyrészt az utóbbi pár évben sok olyan konferencián, rendezvényen adtam elő, például diákkonferenciákon, ahol kicsit közérthetőbben, szélesebb körben mondtuk el az eredményeinket. De voltam a Liftbeszéd konferencián az ELTE-n, itt két percben kellett összefoglalni azt, hogy mivel foglalkozunk. Ez megint másféle kihívás, mint egy konferenciaelőadás.

Merre vezet tovább az út, melyik irányt akarja erősíteni, a kutatást, vagy a tudománykommunikációt?
Rövid távon befejezem az egyetemet, ez fontos. Utána elkezdem a doktori iskolát és maradok ebben a kutatócsoportban. Eddig a kutatásoknak elsősorban az anatómiai részével foglalkoztam, ezt szeretném a viselkedéskutatás irányában bővíteni. Emellett erősíteni akarom a tudománykommunikációs tevékenységemet, ilyen irányban is tanulni akarok. Hogy utána merre vezet az út, ezt még nem tudom, ez még nagyon messze van.
Rövid távú terveim között szerepel egy videóblog indítása. Azt veszem észre, hogy az én korosztályom már kevesebbet olvas. Tudományos blogból rengeteg van, nem akarok kétszázötvehatodik lenni, viszont tudományos videóblogból kevesebb. Ez már évek óta érlelődik bennem, aztán majd kiderül, hogy mekkora sikert tudok elérni vele. Mindenesetre vannak témaötleteim, régóta irogatom ezeket, gyűjtök hozzájuk anyagot. Ehhez azért nagyon sok idő kell, és egyelőre a többi dolgomat kell csinálni.

Az interjút készítette: Egyed László

Hozzászólások

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét

Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról

Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak

A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón

A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.

National Geographic 2020. októberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket