Eddig ismeretlen ábrákat fedeztek fel a Nazca-vonalaknál
Több mint ötven, korábban ismeretlen ábrát, geoglifát fedeztek fel helyi régészek a perui Nazca-sivatagban, a világhírű Nazca-vonalak feltérképezése közben.
Fotó: National Geographic
A szakemberek szerint az újonnan felfedezett vonalak egy része még a Nazca kultúra (i. sz. 200-700) előtt, a paracas és a topara kultúrák idején, i.e. 500 és i. sz. 200 között keletkezhetett – írja a National Geographic.
Az eddig ismert Nazca-vonalak csupán felülről láthatóak, a paracas nép azonban a hegyoldalakba véste műveit – sok emberi alakzatokat készített -, hogy a lenti falvakból is látni lehessen őket.
“A figurák többsége harcos” – mondta Luis Jaime Castillo Butters perui régész, aki maga is részt vett az ábrák felfedezésében. Hozzátette: “ezek a vonalak egy bizonyos távolságból már észrevehetőek voltak, vagyis az emberek látták, ám idővel teljesen eltűntek”.
A Nazca-vonalak a világ egyik nagy régészeti rejtélyének számítanak. A gigantikus mértani alakzatok, monumentális állatfigurák és nyílegyenes vonalak Peru egy félreeső vidékén, Limától nagyjából 400 kilométerre délre, a Pampas de Jumana nevű fennsíkon terülnek el 750 négyzetkilométeren.
Az ábrák elkészítéséhez Peru ősi lakói kövekkel jelölték meg a vonalak végeit, majd lekaparták a talajról a felszíni vörös kavicsréteget, hogy feltáruljon az alatta fekvő halványsárga kőzet. A tudósok ugyan még ma sem biztosak benne, hogy miért készültek a rajzok, de feltehetőleg rituális céllal alkották meg őket.
A Nazca-vonalakat az UNESCO 1994-ben vette fel a világörökségi listára. Idén januárban egy eltévedt kamion rongálta meg a híres vonalak egy részét, amikor a tiltó táblák ellenére a fennsíkra hajtott.
A tudomány kategória Prima Primissima díjazottja 2023-ban
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten, 2023. december 1-jén.
A világ elektromos energiatermelésének már 40 százaléka megújuló
A Metorológiai Világszervezet (WMO) és a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) közös vizsgálatban tárták fel a jelenlegi trendet és a megújulókra nehezedő problémákat, kihívásokat, valamint az energiatermelés és az éghajlat közti kapcsolatot.
Az igazi paleolit étrendben a hód is szerepelt
Mintegy 400 ezer évvel ezelőtt a hód húsa értékes táplálék volt elődeink számára.
Növényi alapú nedvszívó
Az egészségügyi betétek nedvszívó tölteléke pamut vagy fapép, egy új fejlesztésben olcsóbb és fenntarthatóbb alapanyagot találtak.
Rizsháncs és papír lehet a jövő szigetelőanyaga
A rizsháncs olyan mezőgazdasági melléktermék, amelynek már eddig is számos felhasználási formáját találták ki, most egy újabb áll be ebbe a sorba.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
