Egy héten belül újabb bolygóvadászt bocsátanak fel
A TESS űrszonda fő célja, hogy újabb exobolygókat találjon.
Illusztráció Chris Meaney/NASA Goddard
A NASA tervei szerint, 2018. április 16-án bocsátják fel a TESS-t (Transiting Exoplanet Survey Satellite) – számol be a Space.com.
A TESS a csillagok fényingadozását vizsgálva, az úgynevezett tranzit módszer segítségével fog következtetni az exobolygók jelenlétére. A technikával a Kepler űrtávcső mintegy 3700 idegen égitestet azonosított, a szakértők pedig bíznak benne, hogy a TESS is hasonlóan sikeres lesz.
Az új űrszonda a Keplertől eltérően viszonylag közeli objektumokat fog keresni. A TESS olyan exobolygókat azonosíthat, melyeket később más eszközökkel, például az előreláthatóan 2020-ban induló James Webb űrteleszkóppal is elemezhetnek majd.
A TESS olyan rendkívül elliptikus pályán fog keringeni, melyhez hasonlót korábban egyetlen űreszköz sem használt. A felbocsátása után az űrszonda egyre tágítani fogja pályáját, míg kellően közel nem került a Holdhoz, melynek gravitációja aztán stabil pályára tereli majd a szerkezetet.
A TESS ezen a pályáján 13,7 nap alatt fogja megkerülni a Földet. Az űreszköz mozgása közben bolygónktól legtávolabb 373 000 kilométerre, legközelebb pedig 108 000 kilométerre jár majd. Minden alkalommal, amikor a TESS megközelíti a Földet, el fogja küldeni a korábban gyűjtött adatait.
Az űrszonda a tervek szerint missziója első évében a déli, második évében pedig az északi égboltot figyeli majd.
A TESS tudományos programjába az amerikai szervezetek mellett egyéb országok intézményei is bekapcsolódtak. A programban Magyarországot az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársai képviselik.
Így lehet kívülről megvizsgálni egy atomreaktor belsejét
Számos területen alkalmazhatók a müondetektorok arra a célra, hogy valamely átlátszatlan objektum mélyére pillantsunk, az egyiptomi piramisoktól kezdve a vulkánokig.
Fehérjemolekulák vizsgálata jégbe fagyottan
Perczel András kutatócsoportja univerzális jelentőségű fehérje térszerkezetét határozta meg krio-eletronmikroszkóppal. Felfedezték, hogy egy hasznosnak tűnő antibiotikum is képes az emberi szervezetben létfontosságú fehérjéket blokkolni. Tanulmányuk a Chemical Science címlapjára került.
Miért építenénk fel alkatrészekből egy rendszert, ha készen is beleülhetünk? (X)
Aki ismeri az OpenStacket, tudja, hogy a megoldás különböző komponensek és projektek gyűjteménye, nem pedig klasszikus szoftvercsomag.
A játék a macskák életminőségét is javítja
55 ország 591 cicagazdija segítségével mérték fel a játék és a macskák életminősége közti kapcsolatot.
Válaszolnak-e a farkasvonyításra a kutyák?
AZ ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
