Egy héten belül újabb bolygóvadászt bocsátanak fel
A TESS űrszonda fő célja, hogy újabb exobolygókat találjon.
Illusztráció Chris Meaney/NASA Goddard
A NASA tervei szerint, 2018. április 16-án bocsátják fel a TESS-t (Transiting Exoplanet Survey Satellite) – számol be a Space.com.
A TESS a csillagok fényingadozását vizsgálva, az úgynevezett tranzit módszer segítségével fog következtetni az exobolygók jelenlétére. A technikával a Kepler űrtávcső mintegy 3700 idegen égitestet azonosított, a szakértők pedig bíznak benne, hogy a TESS is hasonlóan sikeres lesz.
Az új űrszonda a Keplertől eltérően viszonylag közeli objektumokat fog keresni. A TESS olyan exobolygókat azonosíthat, melyeket később más eszközökkel, például az előreláthatóan 2020-ban induló James Webb űrteleszkóppal is elemezhetnek majd.
A TESS olyan rendkívül elliptikus pályán fog keringeni, melyhez hasonlót korábban egyetlen űreszköz sem használt. A felbocsátása után az űrszonda egyre tágítani fogja pályáját, míg kellően közel nem került a Holdhoz, melynek gravitációja aztán stabil pályára tereli majd a szerkezetet.
A TESS ezen a pályáján 13,7 nap alatt fogja megkerülni a Földet. Az űreszköz mozgása közben bolygónktól legtávolabb 373 000 kilométerre, legközelebb pedig 108 000 kilométerre jár majd. Minden alkalommal, amikor a TESS megközelíti a Földet, el fogja küldeni a korábban gyűjtött adatait.
Az űrszonda a tervek szerint missziója első évében a déli, második évében pedig az északi égboltot figyeli majd.
A TESS tudományos programjába az amerikai szervezetek mellett egyéb országok intézményei is bekapcsolódtak. A programban Magyarországot az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársai képviselik.
Ha ló nincs, a szamár hibrid is jó
Mezopotámiában már a háziasított lovak előtt 500 évvel is használtak lóféléket a hadászatban és az ünnepségeken.
Az exobolygók után jöhetnek az exoholdak
Miután már több mint 4000 exobolygót felfedeztünk, itt az ideje annak is, hogy a körülöttük keringő exoholdakra is rábukkanjunk.
Nem véletlenül emlegetik Teller Edét a hidrogénbomba atyjaként
1908. január 15-én született a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus.
Miért nem vált a Föld szuperfölddé?
Az exobolygó-kutatásokból jól ismert kifejezés a szuperföld, vagyis az a kőzetbolygó, amely a mi otthonunknál nagyobb, de a Neptunusznál kisebb méretű.
Mióta adnak hangot az állatok?
Ma ugyan teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy bolygónk minden zugában halljuk az állatok különböző hangjait, ám ez nem volt így mindig.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
