Hatalmas becsapódással születhettek meg a Mars holdjai
Egy új kutatás szerint a Phobosz és a Deimosz kialakulása nem volt békés folyamat.
Kép: Wikipedia
A texasi Délnyugati Kutatóintézet (SwRI) legújabb vizsgálata szerint a két hold egy kisbolygóval történt ősi ütközés hatására alakult ki – írja a Phys.org.
A két objektum eredetéről évtizedek óta folyik a szakmai vita. Egyes tudósok szerint az égitestek a Mars gravitációja által elfogott aszteroidák lehetnek, más kutatók viszont azt gondolják, hogy a holdak a Mars egyenlítője körül keringő törmelékgyűrűből születtek meg.
A tudósok már korábban is feltételezték, hogy egy nagyobb ütközés hatására létrejöhetett egy ilyen lemez. A probléma az, hogy az eddigi modellek a túlzottan egyszerű technikák miatt nem voltak pontosak.
Robin Canup, az SwRI munkatársa és az új vizsgálat vezetője szerint munkájuk kulcsa a becsapódó objektum mérete. Adataik alapján egy Vestához és Cereshez mérhető égitest indíthatta el a törmeléklemez formálódását. Korábban a szakértők ennél nagyobb objektumokkal számoltak.
Modelljük azt is felfedte, hogy a Phobosz és a Deimosz alapvetően a Mars anyagából épülnek fel, ez pedig azt jelenti, hogy összetételük is hasonló. A holdak formálódásuk során ugyanakkor a nagy hőben elveszthették víztömegüket, így mára teljesen szárazak lehetnek.
A csillagászok napjainkban úgy gondolják, hogy a Föld holdja is egy ütközés miatt született meg 4,5 milliárd évvel ezelőtt – igaz, ezen folyamatot egy jóval nagyobb, Mars-méretű objektum indította el.
Bár a Hold, a Phobosz és a Deimosz közel egy időben születtek meg, utóbbi két égitest jóval kisebb. Míg a Föld kísérőjének átmérője közel 3500 kilométer, a Mars holdjai csupán 27, illetve 16 kilométer szélesek. A becslés alapján az égitesteket egy kisebb, 530-950 kilométer átmérőjű objektum becsapódása alakította ki.
Julien Salmon, az SwRI kutatója szerint modelljük azt mutatja, hogy az ütközés után létrejött törmeléklemez külső részéből fejődött ki a Phobosz és a Deimosz, a belső régiókból pedig olyan nagyobb holdak születtek, melyek utóbb a Marsba olvadtak. A korábbi modellekben a szimulált becsapódások mérete miatt nagyobb törmelékgyűrűk születtek, melyek nem voltak alkalmasak a kisebb, tartósan fennmaradó holdak létrehozására.
Az új vizsgálat fontos lesz a Japán Űrügynökség 2024-ben induló űrszondája, a Mars Moons eXploration (MMX) számára. A misszió egyik fő célja ugyanis az lesz, hogy segítségével magyarázatot találjanak a két hold eredetére. Ehhez az MMX mindkét égitestet felkeresi majd, a begyűjtött mintákat pedig előreláthatóan 2029-re fogja eljuttatni a Földre.
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
