Hatalmas becsapódással születhettek meg a Mars holdjai

Kép: Wikipedia

A texasi Délnyugati Kutatóintézet (SwRI) legújabb vizsgálata szerint a két hold egy kisbolygóval történt ősi ütközés hatására alakult ki – írja a Phys.org.

A két objektum eredetéről évtizedek óta folyik a szakmai vita. Egyes tudósok szerint az égitestek a Mars gravitációja által elfogott aszteroidák lehetnek, más kutatók viszont azt gondolják, hogy a holdak a Mars egyenlítője körül keringő törmelékgyűrűből születtek meg.

A tudósok már korábban is feltételezték, hogy egy nagyobb ütközés hatására létrejöhetett egy ilyen lemez. A probléma az, hogy az eddigi modellek a túlzottan egyszerű technikák miatt nem voltak pontosak.

Robin Canup, az SwRI munkatársa és az új vizsgálat vezetője szerint munkájuk kulcsa a becsapódó objektum mérete. Adataik alapján egy Vestához és Cereshez mérhető égitest indíthatta el a törmeléklemez formálódását. Korábban a szakértők ennél nagyobb objektumokkal számoltak.

Modelljük azt is felfedte, hogy a Phobosz és a Deimosz alapvetően a Mars anyagából épülnek fel, ez pedig azt jelenti, hogy összetételük is hasonló. A holdak formálódásuk során ugyanakkor a nagy hőben elveszthették víztömegüket, így mára teljesen szárazak lehetnek.

A csillagászok napjainkban úgy gondolják, hogy a Föld holdja is egy ütközés miatt született meg 4,5 milliárd évvel ezelőtt – igaz, ezen folyamatot egy jóval nagyobb, Mars-méretű objektum indította el.

Bár a Hold, a Phobosz és a Deimosz közel egy időben születtek meg, utóbbi két égitest jóval kisebb. Míg a Föld kísérőjének átmérője közel 3500 kilométer, a Mars holdjai csupán 27, illetve 16 kilométer szélesek. A becslés alapján az égitesteket egy kisebb, 530-950 kilométer átmérőjű objektum becsapódása alakította ki.

Julien Salmon, az SwRI kutatója szerint modelljük azt mutatja, hogy az ütközés után létrejött törmeléklemez külső részéből fejődött ki a Phobosz és a Deimosz, a belső régiókból pedig olyan nagyobb holdak születtek, melyek utóbb a Marsba olvadtak. A korábbi modellekben a szimulált becsapódások mérete miatt nagyobb törmelékgyűrűk születtek, melyek nem voltak alkalmasak a kisebb, tartósan fennmaradó holdak létrehozására.

Az új vizsgálat fontos lesz a Japán Űrügynökség 2024-ben induló űrszondája, a Mars Moons eXploration (MMX) számára. A misszió egyik fő célja ugyanis az lesz, hogy segítségével magyarázatot találjanak a két hold eredetére. Ehhez az MMX mindkét égitestet felkeresi majd, a begyűjtött mintákat pedig előreláthatóan 2029-re fogja eljuttatni a Földre.