Lékelés nyomára bukkantak egy 5000 éves marhakoponyán

Kép: Fernando Ramirez Rozzi

Az időszámítás előtt 3400-3000-ből származó szarvasmarha-koponyát egy 1975-1985-ben zajló feltárás során azonosították a nyugat-franciaországi partoknál fekvő Champ-Durand – számol be a Live Science. A szakértők eredetileg úgy gondolták, hogy a leleten látható lyukat egy másik állat szarva ütötte.

2012-ben Fernando Ramirez Rozzi, a Francia Nemzeti Tudományos Kutatóközponból és Alain Froment, a párizsi antropológiai múzeum (Musée de l’Homme) munkatársa ismét tanulmányozták a maradványt. Mivel a kutatók nem találtak apró repedéseket a lék körül, kizárták, hogy a sérülést egy másik szarvasmarha okozta volna.

Utóbb az elektronmikroszkópos elemzés apró metszéseket mutatott ki a sérülés körül. Hasonló vágások láthatóak azokon az emberi koponyákon is, melyeken koponyalékelést, azaz trepanációt végeztek.

A szakértők nem tudják, hogy milyen céllal hajthatták végre 5000 évvel ezelőtt a beavatkozás a szarvasmarhán. Lehetséges, hogy a műtéttel az állat életét akarták megmenteni, de az sem kizárható, hogy a lékeléssel csupán a technikát igyekeztek tökéletesíteni.

Ha az állat élt is az operáció megkezdésekor, a lékelés után hamar elpusztulhatott. A lyuk körüli terület ugyanis nem hordozza magán a gyógyulás nyomait.

Ramirez Rozzi szerint amennyiben a trepanáció célja az állat életének megmentése volt, úgy a koponya a legkorábbi ismert példája az állatgyógyászati sebészeti beavatkozásnak.

A trepanáció gyakorlata a mezozoikum korában jelent meg. A tudományos világban napjainkig folyik a szakmai vita, hogy mi is lehetett az efféle lékelések célja. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a beavatkozással bizonyos rendellenességeket, például az epilepsziát igyekeztek meggyógyítani, más szakértők viszont azt feltételezik, hogy a trepanáció rituális célokat szolgált.