Borzasztó szaga lehet az Uránusznak
Az égitest légkörében egy, a záptojásban és a szellentésben is fellelhető vegyület dominálhat.
Kép: Wikipedia
A hidrogén-szulfid a Földön számos helyen, így a záptojásokban, a szennyvízcsatornákban és a tűzhányókban is fellelhető. Kutatók egy csoportja a közelmúltban felfedezte, hogy a kellemetlen szagú vegyület az Uránusz légkörében is gyakori lehet – számol be a Live Science.
Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint az Uránusz atmoszférájában található hidrogén-szulfid mennyisége jelentősen eltér a Jupiter és a Szaturnusz hidrogén-szulfidszintjétől. Utóbbi két gázóriás légkörében ugyanis az ammónia dominál, mely vegyület nitrogénből és hidrogénből épül fel.
„Naprendszerünk kialakulása során a nitrogén és a kén (így az ammónia és az Uránusz újonnan felfedezett hidrogén-szulfidja) közötti egyensúlyt a bolygóformálódás hőmérséklete és helye határozta meg” – nyilatkozta Fletcher.
A csillagászok közt régóta folyik a szakmai vita arról, hogy milyen is lehet az Uránusz atmoszférájának összetétele. A problémát az okozta, hogy nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, melyekkel azonosítani tudták volna a különböző légköri anyagokat.
A Gemini Északi Obszervatórium NIFS (Near-Infrared Integral Field Spectrometer) műszere azonban alkalmas volt az Uránuszról visszaverődő fény színképelemzésére. Az analízisnek köszönhetően a csapat ki tudta mutatni a hidrogén-szulfid nyomát a felhők felett.
A kutatók úgy vélik, hogy legújabb eredményeik segíthetnek annak megértésében, hogy miként alakult ki az Uránusz, illetve szomszédja, a Neptunusz. A szakértők azt feltételezik, hogy az égitestek atmoszférájának mélyén még gyakoribb lehet a hidrogén-szulfid, a felhőhatár mögött azonban egyelőre nem képesek megfigyeléseket folytatni.
Mi zajlik az emberi agyban?
Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.
Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért
Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
