Borzasztó szaga lehet az Uránusznak
Az égitest légkörében egy, a záptojásban és a szellentésben is fellelhető vegyület dominálhat.
Kép: Wikipedia
A hidrogén-szulfid a Földön számos helyen, így a záptojásokban, a szennyvízcsatornákban és a tűzhányókban is fellelhető. Kutatók egy csoportja a közelmúltban felfedezte, hogy a kellemetlen szagú vegyület az Uránusz légkörében is gyakori lehet – számol be a Live Science.
Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint az Uránusz atmoszférájában található hidrogén-szulfid mennyisége jelentősen eltér a Jupiter és a Szaturnusz hidrogén-szulfidszintjétől. Utóbbi két gázóriás légkörében ugyanis az ammónia dominál, mely vegyület nitrogénből és hidrogénből épül fel.
„Naprendszerünk kialakulása során a nitrogén és a kén (így az ammónia és az Uránusz újonnan felfedezett hidrogén-szulfidja) közötti egyensúlyt a bolygóformálódás hőmérséklete és helye határozta meg” – nyilatkozta Fletcher.
A csillagászok közt régóta folyik a szakmai vita arról, hogy milyen is lehet az Uránusz atmoszférájának összetétele. A problémát az okozta, hogy nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, melyekkel azonosítani tudták volna a különböző légköri anyagokat.
A Gemini Északi Obszervatórium NIFS (Near-Infrared Integral Field Spectrometer) műszere azonban alkalmas volt az Uránuszról visszaverődő fény színképelemzésére. Az analízisnek köszönhetően a csapat ki tudta mutatni a hidrogén-szulfid nyomát a felhők felett.
A kutatók úgy vélik, hogy legújabb eredményeik segíthetnek annak megértésében, hogy miként alakult ki az Uránusz, illetve szomszédja, a Neptunusz. A szakértők azt feltételezik, hogy az égitestek atmoszférájának mélyén még gyakoribb lehet a hidrogén-szulfid, a felhőhatár mögött azonban egyelőre nem képesek megfigyeléseket folytatni.
Egyedülálló videósorozat az ELTE etológusainak mindennapjairól
Az ELTE Etológia Tanszék kutatásai a szakterületükön évtizedek óta a világ élvonalában állnak. Az új, hatrészes videósorozatban a tanszék kutatói bemutatják a viselkedéskutatási módszereket és a nagyobb kutatócsoportokat.
Először szállt le földi űreszköz a Marson
1971. december 2-án a szovjet Marsz-3 űrszonda leszállóegysége sikeresen landolt a Marson, ez volt az első eset, hogy egy másik bolygón emberi eszköz tudott leszállni.
A melegedő sarkvidék miatt délebbre több hó jut majd
Eurázsia északi részére a késő őszi-kora téli időszakban több havazás juthat, ahogy a sarkvidék melegszik, és ahogy csökken a tengeri jégborítás.
Fogkő és étrend a mezőgazdálkodás kezdetén
Egy olasz kutatócsoport a vadászatról a mezőgazdaságra való áttérés idején élt elődeink fogkő-maradványait vizsgálta meg.
Új ásványokat fedeztek fel egy meteoritban
2020-ban Szomáliában találtak rá arra a mintegy 15 tonnás vasmeteoritra, amelyben kanadai kutatók legalább két új ásványra bukkantak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
