Borzasztó szaga lehet az Uránusznak
Az égitest légkörében egy, a záptojásban és a szellentésben is fellelhető vegyület dominálhat.
Kép: Wikipedia
A hidrogén-szulfid a Földön számos helyen, így a záptojásokban, a szennyvízcsatornákban és a tűzhányókban is fellelhető. Kutatók egy csoportja a közelmúltban felfedezte, hogy a kellemetlen szagú vegyület az Uránusz légkörében is gyakori lehet – számol be a Live Science.
Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint az Uránusz atmoszférájában található hidrogén-szulfid mennyisége jelentősen eltér a Jupiter és a Szaturnusz hidrogén-szulfidszintjétől. Utóbbi két gázóriás légkörében ugyanis az ammónia dominál, mely vegyület nitrogénből és hidrogénből épül fel.
„Naprendszerünk kialakulása során a nitrogén és a kén (így az ammónia és az Uránusz újonnan felfedezett hidrogén-szulfidja) közötti egyensúlyt a bolygóformálódás hőmérséklete és helye határozta meg” – nyilatkozta Fletcher.
A csillagászok közt régóta folyik a szakmai vita arról, hogy milyen is lehet az Uránusz atmoszférájának összetétele. A problémát az okozta, hogy nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, melyekkel azonosítani tudták volna a különböző légköri anyagokat.
A Gemini Északi Obszervatórium NIFS (Near-Infrared Integral Field Spectrometer) műszere azonban alkalmas volt az Uránuszról visszaverődő fény színképelemzésére. Az analízisnek köszönhetően a csapat ki tudta mutatni a hidrogén-szulfid nyomát a felhők felett.
A kutatók úgy vélik, hogy legújabb eredményeik segíthetnek annak megértésében, hogy miként alakult ki az Uránusz, illetve szomszédja, a Neptunusz. A szakértők azt feltételezik, hogy az égitestek atmoszférájának mélyén még gyakoribb lehet a hidrogén-szulfid, a felhőhatár mögött azonban egyelőre nem képesek megfigyeléseket folytatni.
Kutyák rákos megbetegedései
A kutyák közt, ugyanúgy, mint az embernél, igen gyakoriak a daganatok, egy új kutatásban azt mérték fel, hány éves korban diagnosztizálják a kutyáknál a daganatos megbetegedéseket.
A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére.
Jura időszaki őskrokodil a Jura-partról
A krokodilfélék valószínűleg már a triász végén kialakulhattak, a most megtalált csontok ebben jelentenek új adatokat.
Mamut után jöhet a dodó?
A dodó, a 17. század közepéig Mauritius szigetén élt óriásmadár a kihalás szimbóluma lett, a legújabb szenzáció szerint e fajt is szeretnék „feltámasztani”.
Hőhullámok és a városi fák
Egy új kutatás szerint a városok hőhullámainak halálos áldozatai számát harmadával csökkenthetik a fák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
