Borzasztó szaga lehet az Uránusznak
Az égitest légkörében egy, a záptojásban és a szellentésben is fellelhető vegyület dominálhat.
Kép: Wikipedia
A hidrogén-szulfid a Földön számos helyen, így a záptojásokban, a szennyvízcsatornákban és a tűzhányókban is fellelhető. Kutatók egy csoportja a közelmúltban felfedezte, hogy a kellemetlen szagú vegyület az Uránusz légkörében is gyakori lehet – számol be a Live Science.
Leigh Fletcher, a Leicesteri Egyetem munkatársa és az új tanulmány társszerzője szerint az Uránusz atmoszférájában található hidrogén-szulfid mennyisége jelentősen eltér a Jupiter és a Szaturnusz hidrogén-szulfidszintjétől. Utóbbi két gázóriás légkörében ugyanis az ammónia dominál, mely vegyület nitrogénből és hidrogénből épül fel.
„Naprendszerünk kialakulása során a nitrogén és a kén (így az ammónia és az Uránusz újonnan felfedezett hidrogén-szulfidja) közötti egyensúlyt a bolygóformálódás hőmérséklete és helye határozta meg” – nyilatkozta Fletcher.
A csillagászok közt régóta folyik a szakmai vita arról, hogy milyen is lehet az Uránusz atmoszférájának összetétele. A problémát az okozta, hogy nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, melyekkel azonosítani tudták volna a különböző légköri anyagokat.
A Gemini Északi Obszervatórium NIFS (Near-Infrared Integral Field Spectrometer) műszere azonban alkalmas volt az Uránuszról visszaverődő fény színképelemzésére. Az analízisnek köszönhetően a csapat ki tudta mutatni a hidrogén-szulfid nyomát a felhők felett.
A kutatók úgy vélik, hogy legújabb eredményeik segíthetnek annak megértésében, hogy miként alakult ki az Uránusz, illetve szomszédja, a Neptunusz. A szakértők azt feltételezik, hogy az égitestek atmoszférájának mélyén még gyakoribb lehet a hidrogén-szulfid, a felhőhatár mögött azonban egyelőre nem képesek megfigyeléseket folytatni.
Űrben érlelt bort árvereznek el
A bordeaux-i bor 14 hónapot töltött el a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és állítólag valódi koránál érettebbnek tűnik.
A lakosság is segíthet az új kullancsfajok felderítésében
A citizen science (civilek bevonása a tudományos kutatásba) módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít.
Fél dekánál több só már sok!
Új ajánlásokat fogalmazott meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élelmiszerek és italok sótartalmának csökkentésére. A szervezet napi 5 grammnál kevesebb sófogyasztást ajánl - tette közzé a hírt az MTI.
Nanotechnológia segíthet a bélrák gyógyításában
A gyógyszerek eljuttatásában lehetne szerepe a technológiának, így sokkal hatékonyabbá tehető a világ harmadik leggyakoribb és második leghalálosabb daganatos megbetegedésénél.
Sikeres volt a SpaceX tesztje
Úgy tűnik, végre a prototípus mellé szegődött a szerencse, a Starship SN15 ezúttal sikeresen és épségben landolt a teszt végén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
