Jégkorszaki lócsontváz került elő egy családi kertben
Az állat nagyjából akkora lehetett, mint egy shetlandi póni.
Kép: Thanksgiving Point/Rick Hunter
A kutatók nem tudják, hogy az ősi tó fenekén fennmaradt állat hogyan is pusztult el – számol be a Live Science. A lelet nagyjából 16 000 évet várt felfedezésre.
A csontvázat 2017 szeptemberében találta meg Laura Hill és férje, Bridger Hill, miközben kertjükben épp tereprendezést végeztek. A házaspár először úgy hitte, hogy egy szarvasmarha maradványai kerültek elő, utóbb azonban áthívták a szomszédot, aki a Brigham Young Egyetemen dolgozik geológusként.
A szakértő a csontváz első vizsgálata után arra jutott, hogy egy pleisztocén kori lóé lehet.
A felfedezés kivételesnek mondható. Észak-Amerika területén 50 millió éve jelentek meg a lovak, és nagyjából 11 000 évvel ezelőtt tűntek el – később, a gyarmatosítók közvetítésével jelentek meg újra a kontinensen. Ősi lómaradványok ugyanakkor igen ritkán kerülnek elő Utah területén, mivel az állam nagy részét a távoli múltban egy hatalmas tó foglalta el.
Rick Hunter, a lehi Ősi Élet Múzeumának munkatársa szerint nem tudni, hogy az állat pontosan hogyan pusztult el. Lehetséges, hogy megpróbált átvágni a tavon, végül azonban megfulladt. Az sem kizárható, hogy a ló egy közeli folyóba zuhant, amely aztán a tóba szállította a tetemét.
A Hill házaspár csak 2018. május elején értesítette az Ősi Élet Múzeumát a csontváz azonosításáról. A maradványok mintegy 8 hónapon át voltak kitéve a levegőnek, ez pedig meglátszott a lelet állapotán. A csontokat ráadásul a gyermekek is megbolygatták, a koponya pedig megsérült a kertészeti munka során.
Ennek ellenére a felfedezés igen jelentős. Hunter szerint a lelet körüli réteg elemzése azt mutatja, hogy a ló mintegy 16 000-14 000 évvel ezelőtt pusztult el. A kutatók a példány nemét nem tudták megállapítani, egyik csigolyáján azonban ízületi gyulladás, jobb hátsó lábán pedig daganat nyomát mutatták ki. Ezek alapján a szakértők azt feltételezik, hogy az egyed viszonylag idős volt.
A kutatók úgy vélik, hogy az állat zömök lehetett, rövid combcsontja ugyanakkor a modern lovakéhoz hasonlóan erős volt.
A szakértők következő célja, hogy megóvják a levegőn kiszáradt csontokat. Ezért nedves homokkal teli tárolókba helyezik majd a maradványokat, melyekben akár több hónapot is eltölthetnek. „Az eljárás nélkül hatalmas, hosszanti hasadások alakulnak ki a csontokban” – nyilatkozta Hunter.
Miután sikerült helyreállítani a csontok állapotát, a kutatók alaposabban is elemezni fogják a leletet. A múzeumnál bíznak benne, hogy a Hill család végül az intézménynek adományozza majd az értékes maradványokat.