Ahogy a fiatal kutatók látják helyzetüket

Fotó: Profimedia

A tudományos pályát választókat a felfedezés izgalma és a tudományos elhivatottság motiválja, de a jelentős mértékű pályaelhagyás megelőzéséhez fontos lenne a bérek további emelése, a kutatási források bővítése és az infrastruktúra fejlesztése is – ez az egyik legfontosabb megállapítása annak a felmérésnek, amelyet az MTA 189. közgyűléséhez kapcsolódva megrendezett Fiatal Kutatók Fórumán ismertettek. A 2017-es első rendezvény után most másodízben megtartott tanácskozáson a résztvevők megismerhették azt a vitaanyagot is, amelynek nyomán elkészülhet majd a Fiatalok Akadémiájának alapszabálya.

A 2017. évi Fiatal Kutatók Fórumának szervezői idén márciusban közzétettek egy általuk összeállított kérdőívet melynek célja az volt, hogy felmérje a 45 évesnél fiatalabb kutatók helyzetét és véleményét. A személyes adatokkal, tudományos életpályával, szakmai motivációval, nemzetközi mobilitással, családi állapottal, karrierkilátásokkal, valamint a kutatói képviselettel kapcsolatos kérdésekre 1760-an válaszoltak. A válaszolók lefedték mind a 11 nagy tudományterületet. A többségük főállású kutató, kb. 60 százalékuk a fővárosban, 90 százalékuk felsőoktatási intézményben vagy MTA-kutatóintézetben dolgozik.

A kérdőív részletes kiértékelését idén nyáron végzik el, de az előzetes eredményeket már a május 9-én az MTA 189. közgyűlésének részeként megtartott fórumon ismertette Alpár Donát, a Semmelweis Egyetem fiatal kutatója. Eszerint a tudományos pálya iránti motiváció elemei közül a legfontosabb a felfedezés izgalma, valamint a tudományos elhivatottság. Vonzerőt jelentenek a rugalmas munkakörülmények és a nemzetközi lehetőségek, a legkevésbé fontosnak pedig a megszerzett tudás más szektorban való használhatóságát és a közszféra biztonságát említették a válaszadók.

A pályaelhagyás gondolatának okai közül leginkább a személyes anyagi nehézségeket, a kutatási forrás hiányát és a nem kiszámítható karriert említették az első helyeken. Ennek megfelelően a hazai tudományos karrier vonzóbbá tételéhez szükséges intézményi változtatások közül a jelentős fizetésemelést, a kutatási infrastruktúra fejlesztését és a szakmai karrierút kiszámíthatóbbá tételét nevezték a legfontosabbnak.

A kutatás és a család kapcsolatát feltáró kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy az 56 százalékban házas válaszadók 71 százaléka jelentős kihívásnak tartja a gyermekvállalás összeegyeztetését a tudományos karrierrel a mindennapokban.

A tudományos pályán való előrehaladást a fiatal kutatók szerint leginkább a publikálás anyagi támogatása, valamint a pályázati adminisztráció segítése, a nemzetközi pályázatokra való személyre szabott felkészítés, a konferencia-részvétel támogatása, illetve a külföldi együttműködések támogatása segítené.

A válaszokból kiderült, hogy a kutatók 60 százalékának nincs komolyabb külföldi tapasztalata. Az értékelők szerint ez rendszerszintű problémának tekinthető, amellyel a tudománypolitika irányítóinak is foglalkozniuk kellene.

A kérdőív összeállítói és értékelői összegezték a kitöltők által megfogalmazott javaslatokat is. Ezek közül az életkörülményekkel kapcsolatban legtöbbször a fiatal kutatók bérének emelését, a hosszabb időre szóló és nagyobb biztonságot nyújtó szerződéseket, valamint a családos kutatók fokozottabb támogatását (gyermekfelügyelet, távmunka lehetősége) említették. A munkakörülmények esetében egyebek mellett a kutatási források és az infrastruktúra fejlesztését, a kiszámíthatóbb szakmai előrehaladást és a karrierút biztosítását, valamint a túlzott mértékű adminisztrációs terhelés csökkentését nevezték megoldandó feladatnak.

A Fiatal Kutatók Fórumán Pósfai Mihály, az MTA rendes tagja, a fiatal kutatók helyzetével foglalkozó, Lovász László által létrehozott eseti bizottság elnöke ismertette a „Fiatalok Akadémiája” néven létrehozni tervezett testület alapszabályára vonatkozó javaslatot.

Pósfai Mihály elmondta, hogy több külföldi akadémia mellett működik „Fiatalok Akadémiája” vagy hasonló célokat szolgáló szervezet. Mint elhangzott, a Fiatalok Akadémiájának sok célja lehet a szervezeti keretektől és a tagságtól függően. „Elképzelhető egy széles kört magában foglaló kutatói érdekképviselet kialakítása, de egy olyan vezető fiatal kutatókból álló országos tudományos szervezet létrehozása is, amely segítséget nyújt szakmai kapcsolatok létrehozásához, pályázati tapasztalatok átadásához.”

A külföldi minták alapján a második az elterjedtebb, de Pósfai Mihály nem zárta ki, hogy mindkét modell elemeinek felhasználásával jön létre a hazai szervezet.

Forrás: www.mta.hu