Genetikai vizsgálattal erednek a Loch Ness-i szörny nyomába

A szakértők a tó vizében fogják keresni a különböző állatfajok genetikai nyomait.

Kép: Pixabay
A Loch Ness-i szörny a jeti mellett a kriptozoológia egyik legismertebb teremtménye. A legendás szörnyről már a 6. században is születtek leírások, a 20. században pedig egyre több beszámoló és felvétel készült az állítólagos Nessie-ről. Bár a kutatók többsége egyetért abban, hogy a szörny nem létezik, ennek ellenére időről időre tudományos eszközökkel is igyekeznek a mítosz nyomába eredni.
2018 júniusában egy nemzetközi kutatócsapat fogja felmérni a Loch Ness állatállományát – írja az Otagói Egyetem oldala. A Neil Gemmel, az Otagói Egyetem munkatársa által vezetett csapat mintákat fog begyűjteni a tó vizéből, hogy megvizsgálják az azokban található DNS-töredékeket.
Ez az úgynevezett környezeti DNS-elemzési módszer. A viszonylag új technika segítségével az élőlények megzavarása nélkül is vizsgálhatóak az adott környezetben élő állatok.
Ahogy egy élőlény a környezetében mozog, testéről különböző genetikai nyomokat tartalmazó maradványok – például bőr- és ürülékdarabok – válnak le. Ezek elemzésével, illetve egy 100 ezer faj adatait tartalmazó adatbázis segítségével kimutatható, hogy milyen típusú organizmusok is élnek az érintett térségben.
Gemmel szerint óriási meglepetés lenne, ha a Loch Nessben egy kihaltnak vélt őslény nyomára bukkannának. Ennek ellenére a vizsgálat segíthet megoldani a „szörny” rejtélyét.
Egy elterjedt elmélet szerint például nagyobb halak, például harcsák vagy tokhalak állhatnak az észlelések hátterében. Ha sikerülne ilyen állatok nyomára bukkanni a tóban, az magyarázatot adhatna a szörny mítoszára is.
Gemmel kiemelte, projektjük a „szörnyvadászat” mellett egyéb célokat is szolgál. A szakértő úgy véli, a vizsgálat során új fajokat, főként baktériumokat azonosíthatnak a tó mélyén. A felméréssel ráadásul azt is megtudhatják, hogy a Loch Nessben újonnan megjelent inváziós fajok pontosan mely területeket is foglalták el.
A júniusban meginduló elemzés eredményeit valószínűleg 2019-ben fogják bemutatni a kutatók.