Egymilliárd üstökös összeolvadásából születhetett meg a Pluto
Kutatók egy csoportja új elmélettel állt elő a törpebolygó születésével kapcsolatban.
Kép: NASA
Chris Glein, a Délnyugati Kutatóintézet munkatársa csapatával a Pluto jéggel teli medencéjét, a nitrogénben gazdag Szputnyik-síkságot elemezte – írja a Space.com. A szakértők arra jutottak, hogy a formáció olyan sok nitrogént tartalmaz, mintha a Pluto egymilliárd üstökös vagy egyéb Kuiper-övbeli objektum összeolvadásából jött volna létre.
Az efféle objektumok összetétele a 67P/Csurjumov–Geraszimenko kémiai felépítésére hasonlíthat. Az üstököst az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája tanulmányozta 2014-2016 között, sőt, az űreszköz egy leszállóegységet is ledobott az üstökösön.
A Philae nevű szerkezet 2014-ben landolt az égitesten, a leszállóegység felvételeit felhasználva pedig a közelmúltban egy lenyűgöző animáció készült a 67P/Csurjumov–Geraszimenko felszínéről.
A csapat az új vizsgálat során a Rosetta és a NASA New Horizons űrszondájának adatait elemezte. Utóbbi szerkezet 2015 júliusában szállt el a Pluto mellett.
„Kutatásunk azt sugallja, hogy a Pluto belső kémiai összetételét üstökösök építőelemeitől örökölte, melyeket aztán folyékony víz, talán egy felszín alatti óceán módosított” – mondta Glein.
A kutatók nem állítják, hogy sikerült végérvényesen eldönteniük a Pluto születésének kérdését. A modern csillagászat egyik legtöbbet vitatott problémája, hogy az égitest vajon hol és miként is jött létre.
Az új analízis leginkább azt bizonyítja, hogy az új technológiákkal, illetve a Rosettához és a New Horizonshoz hasonló űreszközökkel egyre jobban megismerhetjük a Naprendszer távoli pontján fekvő törpebolygót.
A Rosetta missziója 2016 szeptemberében ért véget, miután a szonda földi irányítói a 67P/Csurjumov–Geraszimenkóba vezették a szerkezetet. A New Horizons küldetése azonban még javában tart, jelenleg a Kuiper-öv egyik objektuma, a 2014 MU6 felé száguld, ahová előreláthatóan 2019. január 1-én érhet majd el.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Magyar kutatók készítettek 3D-modelleket a kutyák agyáról
Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát - tájékoztatta az ELTE az MTI-t.
A Yellowstone értékes alapanyagot adott az őslakosoknak
A Yellowstone vulkánját leginkább csak a gejzírjeiről vagy a pusztító kitöréssel fenyegető rémhírekből ismerjük, holott egészen kézzel fogható és hasznos dolgokat is adott.
Milyen szerepük van a vadászpókoknak az almakártevők irtásában?
A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak.
Lezajlott a mintagyűjtő manőver a Bennu kisbolygón
A NASA OSIRIS-REx űrszondája a tervek szerint hajtotta végre a szükséges lépéseket, de csak néhány nap múlva derül ki, hogy elegendő mintát tudott-e venni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
