Egymilliárd üstökös összeolvadásából születhetett meg a Pluto
Kutatók egy csoportja új elmélettel állt elő a törpebolygó születésével kapcsolatban.
Kép: NASA
Chris Glein, a Délnyugati Kutatóintézet munkatársa csapatával a Pluto jéggel teli medencéjét, a nitrogénben gazdag Szputnyik-síkságot elemezte – írja a Space.com. A szakértők arra jutottak, hogy a formáció olyan sok nitrogént tartalmaz, mintha a Pluto egymilliárd üstökös vagy egyéb Kuiper-övbeli objektum összeolvadásából jött volna létre.
Az efféle objektumok összetétele a 67P/Csurjumov–Geraszimenko kémiai felépítésére hasonlíthat. Az üstököst az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája tanulmányozta 2014-2016 között, sőt, az űreszköz egy leszállóegységet is ledobott az üstökösön.
A Philae nevű szerkezet 2014-ben landolt az égitesten, a leszállóegység felvételeit felhasználva pedig a közelmúltban egy lenyűgöző animáció készült a 67P/Csurjumov–Geraszimenko felszínéről.
A csapat az új vizsgálat során a Rosetta és a NASA New Horizons űrszondájának adatait elemezte. Utóbbi szerkezet 2015 júliusában szállt el a Pluto mellett.
„Kutatásunk azt sugallja, hogy a Pluto belső kémiai összetételét üstökösök építőelemeitől örökölte, melyeket aztán folyékony víz, talán egy felszín alatti óceán módosított” – mondta Glein.
A kutatók nem állítják, hogy sikerült végérvényesen eldönteniük a Pluto születésének kérdését. A modern csillagászat egyik legtöbbet vitatott problémája, hogy az égitest vajon hol és miként is jött létre.
Az új analízis leginkább azt bizonyítja, hogy az új technológiákkal, illetve a Rosettához és a New Horizonshoz hasonló űreszközökkel egyre jobban megismerhetjük a Naprendszer távoli pontján fekvő törpebolygót.
A Rosetta missziója 2016 szeptemberében ért véget, miután a szonda földi irányítói a 67P/Csurjumov–Geraszimenkóba vezették a szerkezetet. A New Horizons küldetése azonban még javában tart, jelenleg a Kuiper-öv egyik objektuma, a 2014 MU6 felé száguld, ahová előreláthatóan 2019. január 1-én érhet majd el.
Alternatív módszerrel azonosítottak be ősi állatokat
A csontmaradványok sokszor töredékesek, és nem felismerhető belőlük, milyen állathoz tartozott egykor egy darab.
Elektromos arctetoválással válhatnánk jobb dolgozókká
Az ideiglenes homloktetoválás segítségével kiderül, ha valaki túlhajtotta magát, ám nem szükséges hozzá ormótlan szerkezetet viselni a fejen.
Kapcsolat van a foglalkozás és a személyiségtípusok között
Minél hosszabb ideje űz valaki egy hivatást, annál jobban hasonlít munkatársaira.
Kiderült, mit is evett az óriásfogú cápa
Az óriásfogú cápa (Otodus megalodon) a miocén időszak 3-20 millió évvel ezelőtt élt ikonikus tengeri csúcsragadozója volt, amelyhez képest a ma élő fehér cápa szinte eltörpül.
Egészségügyi teszt válhat az intim betétekből
A világon közel kétmilliárd olyan korú nő él, aki menstruál, ám az orvostudomány mégsem használja semmire az így beavatkozásmentesen kinyerhető vért, ez pedig egyszerűen azt mutatja, nem törődünk a női egészséggel.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
