Egymilliárd üstökös összeolvadásából születhetett meg a Pluto
Kutatók egy csoportja új elmélettel állt elő a törpebolygó születésével kapcsolatban.
Kép: NASA
Chris Glein, a Délnyugati Kutatóintézet munkatársa csapatával a Pluto jéggel teli medencéjét, a nitrogénben gazdag Szputnyik-síkságot elemezte – írja a Space.com. A szakértők arra jutottak, hogy a formáció olyan sok nitrogént tartalmaz, mintha a Pluto egymilliárd üstökös vagy egyéb Kuiper-övbeli objektum összeolvadásából jött volna létre.
Az efféle objektumok összetétele a 67P/Csurjumov–Geraszimenko kémiai felépítésére hasonlíthat. Az üstököst az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája tanulmányozta 2014-2016 között, sőt, az űreszköz egy leszállóegységet is ledobott az üstökösön.
A Philae nevű szerkezet 2014-ben landolt az égitesten, a leszállóegység felvételeit felhasználva pedig a közelmúltban egy lenyűgöző animáció készült a 67P/Csurjumov–Geraszimenko felszínéről.
A csapat az új vizsgálat során a Rosetta és a NASA New Horizons űrszondájának adatait elemezte. Utóbbi szerkezet 2015 júliusában szállt el a Pluto mellett.
„Kutatásunk azt sugallja, hogy a Pluto belső kémiai összetételét üstökösök építőelemeitől örökölte, melyeket aztán folyékony víz, talán egy felszín alatti óceán módosított” – mondta Glein.
A kutatók nem állítják, hogy sikerült végérvényesen eldönteniük a Pluto születésének kérdését. A modern csillagászat egyik legtöbbet vitatott problémája, hogy az égitest vajon hol és miként is jött létre.
Az új analízis leginkább azt bizonyítja, hogy az új technológiákkal, illetve a Rosettához és a New Horizonshoz hasonló űreszközökkel egyre jobban megismerhetjük a Naprendszer távoli pontján fekvő törpebolygót.
A Rosetta missziója 2016 szeptemberében ért véget, miután a szonda földi irányítói a 67P/Csurjumov–Geraszimenkóba vezették a szerkezetet. A New Horizons küldetése azonban még javában tart, jelenleg a Kuiper-öv egyik objektuma, a 2014 MU6 felé száguld, ahová előreláthatóan 2019. január 1-én érhet majd el.
A jégkorban Európában is élt még tobzoska
A súlyosan veszélyeztetett tobzoskákról ma sajnos leginkább az illegális állatkereskedelem kapcsán hallunk, de egy új kutatás szerint a jégkorban még a környékünkön is éltek ezek a különös állatok.
Nyugodt galaxist fotózott a Hubble
Most békésnek tűnik, de korábban egy hatalmas robbanás történt benne.
13 millió éves lelet az ELTE örökségéből
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár összegyűjtött 12 olyan nevezetes tárgyat, amelyekkel 2022 folyamán ízelítőt adhatnak az Egyetem tulajdonában álló gazdag tárgyi örökségből.
Ha ló nincs, a szamár hibrid is jó
Mezopotámiában már a háziasított lovak előtt 500 évvel is használtak lóféléket a hadászatban és az ünnepségeken.
Az exobolygók után jöhetnek az exoholdak
Miután már több mint 4000 exobolygót felfedeztünk, itt az ideje annak is, hogy a körülöttük keringő exoholdakra is rábukkanjunk.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
