Az éghajlatváltozás miatt fagy be egyre ritkábban a Duna

Tulcea ortodox templommal a Duna partján
Fotó: Profimedia

A romániai kikötővárosban, Tulceában a Duna Bizottság 1836 óta minden évben feljegyzi a téli folyami jégre vonatkozó adatokat. Mintegy 70 évvel ezelőttig a Duna szinte minden télen befagyott, a 20. század közepe óta azonban már szinte alig alakul ki jégtakaró a folyón. 1951 és 2016 között csupán tízszer fagyott be a Duna.

Tulceától feljebb, például Budapest környékén, az eljegesedések még ritkábbak és rövidebbek.

Egy német-román kutatócsapat a közelmúltban úgy döntött, kideríti, hogy mi áll a változás hátterében – számol be a Phys.org. A szakértők a tulceai adatok mellett további Duna-parti települések információit, illetve országos meteorológiai adatokat is felhasználtak.

Monica Ionita, az Alfred Wegener Intézet munkatársa és a csapat tagja szerint amikor a tudósok jégről és éghajlatváltozásról beszélnek, az emberek többsége a grönlandi jégtakaróra és a Jeges-tengeren úszó jégre asszociál. „A többségük nem fogja fel, hogy az európai tengereken és folyókon a téli jég mennyisége hasonlóan fontos mutatója a klímaváltozásnak” – nyilatkozta Ionita.

Az új vizsgálat alapján az elmúlt évtizedekben komoly felmelegedés tapasztalt Kelet-Közép-Európa. Mivel a téli átlaghőmérséklet Kelet-Európában manapság 1,5 Celsius-fokkal magasabb, mint 1901-1950 között, a Dunán jóval kisebb valószínűséggel tud jég kialakulni. A befagyást ráadásul tovább nehezíti a folyóba ömlő szennyvíz is.

A vastag jégpáncél eltűnése a hajósok számára pozitívum lehet, az élővilágra azonban súlyosan hathat.