13 ezer város szénlábnyomát állapították meg, köztük Budapestét is

A szénlábnyom azt mutatja meg, hogy mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe az emberi tevékenység, életmód által. Minél nagyobb az emberi karbonlábnyom, annál nagyobb a hatása az éghajlatváltozásra.

A kutatók létrehoztak egy honlapot is, amely részletesen bemutatja a vizsgált városok szénlábnyomát.

Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek megállapították, hogy globálisan a legnagyobb szénlábnyoma egy kis számú, sűrűn lakott, nagy jövedelmű városnak és azok környékének van: 100 nagyváros felelős globálisan az üvegházhatású-gázkibocsátás 18 százalékáért.

A lista első tíz helyén Szöul, Kanton, New York, Hongkong, Los Angeles, Sanghaj, Szingapúr, Chicago, Jokohama és Rijád áll.
A 189 ország vagy városállam közül 98-ban a három legnagyobb és leggazdagabb város a felelős a nemzeti üvegházhatású gázkibocsátás több mint egynegyedéért.

A szakemberek azt is kimutatták, hogy a világ első 200 legnagyobb szénlábnyomú városa között 40 – köztük Dakka, Kairó, Lima – olyan országban van, ahol az egy főre jutó szénkibocsátás egyébként alacsony.

A globális népesség mintegy 54 százaléka él városokban és a világ energia-felhasználásának 70 százaléka az ő számlájukra írható. A világ 600 városában koncentrálódik a gazdasági fejlődés többsége, becslések szerint a globális GDP 60 százalékát itt állítják elő – emlékeztetnek a kutatók.