Azonosíthatták az indoeurópai ősnyelv szülőhelyét

Kép: Pixabay

A szakértőket régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy honnan is származik az indoeurópai ősnyelv. Alapvetően két elmélet vált elfogadottá napjainkra: az egyik szerint a nyelv a nyugat-eurázsiai sztyeppéken, a másik szerint jóval délebbre, valahol a termékeny félhold területén jelent meg.

A két régió közt fekszik a Kaukázus, amely természetes gátat képez. Hogy kiderítsék, a hegység déli vagy északi oldalán fejlődött-e ki az alapnyelv, a Max Planck Emberi Történeti Intézetének csapata 45 ősi kaukázusi embermaradványt tanulmányozott – számol be az IFLScience. A szakértők a 32 000-6500 éves leleteken DNS-vizsgálatot végeztek el.

A genetikai elemzés azt mutatta, hogy az emberek leginkább egy irányba, észak felé vándoroltak. A Chuan-Chao Wang vezette kutatócsapat ez alapján azt feltételezi, hogy a protoindoeurópai nyelv a Kaukázustól délre született meg, majd a helyiek északra költözésével terjedhetett el Eurázsiában.

A szakértők korábban is tudták, hogy a nyelv valamikor 9000-5500 éve fejlődött ki, az új tanulmány szerzői pedig úgy vélik, hogy 6500 éve kezdhetett el terjedni Európában.

A vizsgálat azt is felfedte, hogy a tanulmányozott emberek genetikailag közel álltak a mai Nyugat-Irán területét benépesítő korai földművesekhez. Lehetséges, hogy az indoeurópai ősnyelv is ebben a régióban jelent meg, majd a földművesek felkerekedésével indult világhódító útra.

A sztyeppei eredet ellen szól, hogy a térség lakói csak 4800 évvel ezelőtt érkeztek meg Európába, a nyelvük tehát ekkor kezdhetett el terjedni. A nyelvészek szerint az indoeurópai nyelvcsaládnak ennél jóval idősebbnek kell lennie.

Az új tanulmányt még nem vizsgálták felül független szakértők, a friss eredményeket pedig további adatokkal is alá kell majd támasztani. A kutatás ennek ellenére nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy eldőljön a régóta folyó szakmai vita a nyelvcsalád eredetéről.