Hosszú idő után ismét működnek a Curiosity laboratóriumai
A marsjáró beépített laboratóriumaiban több mint egy éve nem elemeztek fúrással gyűjtött mintákat.
Kép: NASA/JPL-Caltech/MSSS
Jim Erickson, a NASA Marstudományi Laboratóriumának vezetője a NASA oldalának azt mondta, a csapata hónapokon át dolgozott az új eredmények eléréséért.
A Curiosity fúróberendezése 2016 októberében hibásodott meg, a szakértőknek ezért új módszert kellett kidolgozniuk a mintagyűjtésre. Az új technikát a Feed Extended Drillinget 2018. május 20-án próbálták ki, sikeresen,
Május 31-én aztán az új mintatovábbító módszert, a Feed Extended Sample Transfert is tesztelték. A kísérlet során a Curiosity csapatának sikerült porlasztott talajmintát juttatnia a marsjáró ásványtani laborjába. Június elején a szakértők a kémiai labor működését is ellenőrzik.
Ashwin Vasavada, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa szerint a misszió egy fontos mérföldkövéhez érkeztek. A szakértő a NASA oldalának azt mondta, a kutatók annyira biztosak voltak a mérnökökben, hogy végül visszavezették a marsjárót arra a pontra, ahol korábban szerettek volna a fúrást végezni.
Az új mintavételi technikával a Curiosity fúróját a fedélzeten található két nyílás fölé helyezik, melyeken keresztül a talajból származó porított kőzetek behullhatnak a belső laboratóriumokba. Fontos kiemelni, hogy kifejezetten apró, nagyjából fél aspirinnyi mintákról van szó.
A szakértők az elkövetkező időszakban a fúró és a mintatovábbító technikát is tovább fogják finomítani. A rendszer ugyan még nem tökéletes, de az már bizonyos, hogy a jövőben a Curiosity hosszú idő után ismét belekezdhet a marsi talajminták vizsgálatába.
Kutyák rákos megbetegedései
A kutyák közt, ugyanúgy, mint az embernél, igen gyakoriak a daganatok, egy új kutatásban azt mérték fel, hány éves korban diagnosztizálják a kutyáknál a daganatos megbetegedéseket.
A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére.
Jura időszaki őskrokodil a Jura-partról
A krokodilfélék valószínűleg már a triász végén kialakulhattak, a most megtalált csontok ebben jelentenek új adatokat.
Mamut után jöhet a dodó?
A dodó, a 17. század közepéig Mauritius szigetén élt óriásmadár a kihalás szimbóluma lett, a legújabb szenzáció szerint e fajt is szeretnék „feltámasztani”.
Hőhullámok és a városi fák
Egy új kutatás szerint a városok hőhullámainak halálos áldozatai számát harmadával csökkenthetik a fák.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
