Hosszú idő után ismét működnek a Curiosity laboratóriumai
A marsjáró beépített laboratóriumaiban több mint egy éve nem elemeztek fúrással gyűjtött mintákat.
Kép: NASA/JPL-Caltech/MSSS
Jim Erickson, a NASA Marstudományi Laboratóriumának vezetője a NASA oldalának azt mondta, a csapata hónapokon át dolgozott az új eredmények eléréséért.
A Curiosity fúróberendezése 2016 októberében hibásodott meg, a szakértőknek ezért új módszert kellett kidolgozniuk a mintagyűjtésre. Az új technikát a Feed Extended Drillinget 2018. május 20-án próbálták ki, sikeresen,
Május 31-én aztán az új mintatovábbító módszert, a Feed Extended Sample Transfert is tesztelték. A kísérlet során a Curiosity csapatának sikerült porlasztott talajmintát juttatnia a marsjáró ásványtani laborjába. Június elején a szakértők a kémiai labor működését is ellenőrzik.
Ashwin Vasavada, a Jet Propulsion Laboratory munkatársa szerint a misszió egy fontos mérföldkövéhez érkeztek. A szakértő a NASA oldalának azt mondta, a kutatók annyira biztosak voltak a mérnökökben, hogy végül visszavezették a marsjárót arra a pontra, ahol korábban szerettek volna a fúrást végezni.
Az új mintavételi technikával a Curiosity fúróját a fedélzeten található két nyílás fölé helyezik, melyeken keresztül a talajból származó porított kőzetek behullhatnak a belső laboratóriumokba. Fontos kiemelni, hogy kifejezetten apró, nagyjából fél aspirinnyi mintákról van szó.
A szakértők az elkövetkező időszakban a fúró és a mintatovábbító technikát is tovább fogják finomítani. A rendszer ugyan még nem tökéletes, de az már bizonyos, hogy a jövőben a Curiosity hosszú idő után ismét belekezdhet a marsi talajminták vizsgálatába.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
