Kardfogú bestiák maradványaira bukkantak Oroszországban
A leletek alapján a kutatók két új fajt írtak le.
Kép: Matt Celeskey
Az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum és az orosz Vjatka Paleontológiai Múzeum szakértői két új korai emlősfajt fedeztek fel – számol be az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum oldala.
A mai emlősök a Therapsida nevű emlősszerű csoporttól eredeztethetőek. Ezek az élőlények jóval a dinoszauruszok előtt, 299-252 millió éve uralták a szárazföldet. Az állatok maradványainak nagy része a dél-afrikai Karoo-medencében került elő, éppen ezért a Dél-Afrikán kívüli leletek igen értékesek a paleontológusok számára.
A közelmúltban a Vjatak Paleontológiai Múzeum munkatársai számos perm kori fosszíliát gyűjtöttek be a Vjatka folyó partján fekvő Kotyelnyics közelében. A kövületek vizsgálata során a szakértők két új emlősszerű fajt is felfedeztek. Az egyik, a Gorynychus masyutinae nagyjából akkora volt, mint egy farkas. Az élőlény így a régió legnagyobb ragadozója lehetett a korszakban. A másik állat, a Nochnitsa geminidens valamivel kisebb volt. Mindkét ragadozó hatalmas kardfogakkal rendelkezett.
A két fajt az orosz folklór egy-egy szörnyetegéről nevezték el. A Gorynychus masyutinae a szláv háromfejű sárkány, a Zmej Gorinics után, a Nochnitsa geminidens pedig a rosszindulatú éjszakai lélek, a Noknicsa után kapta tudományos nevét.
Az új felfedezések segíthetnek megérteni, hogy hogyan rendeződött át az ökoszisztéma a 260 millió évvel ezelőtti közép permi kihalás és a jóval ismertebb, 252 millió évvel ezelőtti permi tömegkihalás között.
„Ezen kihalások között teljes átalakulás zajlott a ragadozók élővilágukban betöltött szerepében – olyan, mintha a medvék hirtelen menyétméretűvé, a menyétek pedig medveméretűvé válnának” – nyilatkozta Christian Kammerer, az Észak-Karolinai Természettudományi Múzeum munkatársa.
Az új fajok azt mutatják, hogy a közép permi kihalás után nemcsak Dél-Afrikában, hanem világszerte jelentős változások álltak be a ragadozók világában.