Ősi csillagközi port azonosítottak a légkörben
A szemcsék a Naprendszer születése előtt alakulhattak ki.
Kép: Pixabay
A csillagászok úgy gondolják, hogy a Naprendszer egy csillagközi gáz- és porfelhőből fejlődött ki. A felhőt alkotó anyagok ősi objektumokban, például üstökösökben maradtak fenn.
A kisebb üstökösök és a fennmaradt kozmikus por egy része a Földet is eléri, a NASA pedig speciális repülőgépekkel gyűjti be az atmoszférával való találkozás után felhalmozódott szemcséket. Hope Ishii, a Manoai Hawaii Egyetem munkatársa csapatával ezeket a részecskéket tanulmányozta – írja a Space.com.
A szakértők szerint az általuk vizsgált szemcsék fém- és kénberakásos üvegből (GEMS, azaz glass with embedded metal and sulfides) épülnek fel. A csapat úgy véli, hogy a részecskék a Naprendszer születése előtti időkből származnak.
A kutatók elektronmikroszkóppal mérték fel, hogy hogyan rendeződnek el a különböző elemek a porszemcsékben. Az adatok alapján a GEMS-ek kisebb részecskékből állnak, amelyek a Naprendszer kialakulása előtt tapadtak össze. Úgy tűnik, hogy az érintett részecskék azok az építőelemek, amelyekből aztán az égitestek is formálódtak.
A GEMS-ek szélessége 10-100 nanometer. A szemcsék alkotóelemeit, a kisebb részecskéket szenek veszik körül. Az új vizsgálat szerint ezek a szenek már viszonylag kis hő hatására is képesek lebomlani, éppen ezért a kutatók úgy vélik, hogy a GEMS-ek nem érkezhettek a belső, forró csillagködből.
Sokkal valószínűbb, hogy a szemcsék egy hideg, magas sugárzású, távoli régióban, például a fiatal Nap külső csillagfelhőjében vagy egy Naprendszer előtti molekuláris felhőben alakultak ki.
Ishii szerint a 4,6 milliárd éves építőelemek tanulmányozása segíthet jobban megérteni a bolygóformálódás folyamatait.
A kutatók következő célja az, hogy további üstökös-maradványokat elemezve alaposabban feltérképezzék a GEMS-ek összetételét.
Így muzsikál a Vénusz
2020 nyarán a Parker napszonda egészen közel repült a Vénuszhoz, s eközben olyan természetes eredetű, rádiótartományú sugárzást rögzített, amely a belső bolygószomszédunk ionoszférájából ered.
Összefügg az ásítás és az agyméret
Madarak és emlősök ásításának hosszát és agyméretét hasonlították össze.
Űrben érlelt bort árvereznek el
A bordeaux-i bor 14 hónapot töltött el a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és állítólag valódi koránál érettebbnek tűnik.
A lakosság is segíthet az új kullancsfajok felderítésében
A citizen science (civilek bevonása a tudományos kutatásba) módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít.
Fél dekánál több só már sok!
Új ajánlásokat fogalmazott meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az élelmiszerek és italok sótartalmának csökkentésére. A szervezet napi 5 grammnál kevesebb sófogyasztást ajánl - tette közzé a hírt az MTI.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
