Nem mi vagyunk finnugor eredetűek, hanem a nyelvünk
Minden magyar embernek saját származástörténete van: a szüleiről, nagyszüleiről, olykor dédszüleiről is őrzi emlékeit, ismeri életük korai eseményeit is. A közös nyelvű, közös kultúrájú és hagyományú emberek egy népet alkotnak. Kik vagyunk, kik voltunk mi, magyarok?
Illusztráció: Wikipedia
Az összeállítás legfontosabb mondanivalója, hogy a nyelvünk ugyan finnugor eredetű, de a magyar nép nem nevezhető finnugornak. A genetikai rokonság ugyanis sok esetben független a nyelvek rokonságától, két különböző dologról van szó. Hogy ez nem ellentmondás, az összeállításunkból világosan kiderül.
A magyarság őstörténetére a nyelvészeti, a régészeti és a paleogenetikai adatokból következtethetünk. A 8–9. századtól kezdve pedig történeti források is rendelkezésünkre állnak. Mint látni fogjuk, a magyar őstörténettel foglalkozó különböző tudományterületek eredményei egymást erősítik. A részletekben még lehetnek eltérések, abban azonban nincs vita, hogy a körülbelül Kr. e. 1000-500 körül kialakult önálló magyar nyelv finnugor eredetű, ugyanakkor a honfoglalók genetikai összetétele nagyon változatos, nyugat-eurázsiai és közép-ázsiai eredetű.
A tudomany.hu cikkei a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára összefoglalja a magyar őstörténet kutatásával kapcsolatos legfontosabb, tudományosan alátámasztott állításokat és tényeket. Erre Klima László nyelvész-régészt, Mende Balázs Gusztáv paleoantropológust és Türk Attila régészt kértük fel.
Magyar őstörténet – honnan hová?
Klima László nyelvész-régész, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Finnugor Tanszék vezetőjének írása
A honfoglalók változatos genetikájú népességet alkottak, jelentős keleti gyökerekkel
Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus, az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratórium vezetőjének írása
A magyarság korai története a régészet szemszögéből
Türk Attila, a PPKE BTK Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténeti és Honfoglalás kori Régészeti Tanszék vezetőjének írása
Hová tűntek a villámok?
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét.
Élelmiszer-maradékkal etetnék a csirkéket
Ausztrál kutatók „feltalálták a meleg vizet" és rájöttek, hogy a csirkéket élelmiszer-maradékkal etetve spórolni lehet, és még az üvegházgáz-kibocsátás is csökkenthető.
Az alvászavar növeli a stroke kockázatát
Az alvászavarokkal küzdő emberek 16 százalékkal nagyobb eséllyel kapnak stroke-ot, mint azok, akik jól alszanak - derült ki egy új amerikai tanulmányból, amelyet a The Guardian cikke alapján az MTI tett közzé.
Napenergia – űrből a Földre
Régi álom a zavartalan napsütést kihasználó űrbéli napenergia-kinyerés, és az így begyűjtött energia hazasugárzása.
Összehangolt az ember és a malária biológiai órája
A felfedezés segíthet az egyre inkább gyógyszerrezisztens kórokozó elleni küzdelemben.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
